Magyarországra a hazai bolgárok több hullámban telepedtek be. Az első kertészcsapatok érkezését a XVIII. század végén, a XIX. század elején jegyezték fel. A folyamatos letelepedés időszaka a két világháború közötti években vette kezdetét.
A magyarországi bolgár kisebbség szétszórtan él, kis létszámú és nem tekinthető homogén közösségnek sem származását, sem iskolázottságát, sem foglalkozását tekintve. Soraiban ma már egyre többen vannak a XX. század 40-es és 50-es éveiben újonnan érkezett migránsok.
A bolgár közösség alapvető intézményeinek a Bolgár Országos Önkormányzatot, a Magyarországi Bolgárok Egyesületét, a Cirill és Metód Bolgár Ortodox Egyházközséget és a Hriszto Botev Bolgár-Magyar Általános Iskolát és Gimnáziumot tekintjük.
A Magyarországon élő bolgárok legnagyobb és a nemzetiség életében kiemelkedően fontos szerepet játszó civil szervezete a Magyarországi Bolgárok Egyesülete (MBE). Az egyesület 1914-ben alakult, azóta megszakítás nélkül, folyamatosan működik. Jelenleg kb. 180-200 tagot számlál.
A nemzetiség kulturális életében a legnagyobb változásokat az 1991-től 2000-ig tartó időszak hozta, amikor is a rendszerváltozás talaján termékeny változások zajlottak le a bolgár közösség életében is. Ebben az évtizedben újabb civil szervezetek, alapítványok jöttek létre, átalakult az egyesület és a tágabban vett helyi bolgár társadalom kulturális élete is.
A bolgárok közösségi és kulturális életének jelenlegi központja a Bolgár Művelődési Ház, amely egyben az MBE székháza is.
A magyarországi bolgár közösség több népi együttessel büszkélkedhet. Kiemelkedő közöttük az 1982-ben alapított Martenica népi együttes, amely 2002. évben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. A csoport kimagasló hagyományőrző és kultúraterjesztő munkájának elismeréseként Kisebbségekért Díjban részesült.
A hazai bolgár közösség a már említetten túl még három tánccsoporttal büszkélkedhet. A fiatalabb generáció részére 1995-ben alakultak a Jantra és a Roszica együttesek, az idősebb korosztály tagjaiból pedig hét éve alakult a Zornica Hagyományőrző Egyesület.
Az 1997-ben alakult Bolgár Ifjúsági Egyesület az említett két táncegyüttes művészeti munkájának segítésére jött létre. A Bolgár Országos Önkormányzattal (BOÖ) közösen Fertődön minden évben immár hagyományosnak mondható egyhetes nyelvi és népművészeti tábort szerveznek bolgár és magyar fiatalok részére.
1999-ben alakult a Bolgár Kulturális Fórum. Fennállásuk óta önerőből adják ki a Bolgár Kulturális Fórum című, havilapnak indult kétnyelvű kiadványukat, s ezzel párhuzamosan, azonos címmel egy honlapot is jegyeznek.
Az egyesület tevékenységében az egyik legfontosabb cél az anyanyelv ápolása, s az identitás megőrzése a magyarországi bolgár kisebbség körében. Tevékenységi körükben fontos a kiadói tevékenység, s a rendezvények – ezen belül is – a zenés-irodalmi estek szervezése.
1992-től jelenik meg a Magyarországi Bolgárok Egyesületének kétnyelvű, társadalmi és kulturális folyóirata, a HAEMUS. 1998 óta a folyóiratot negyedévente az országos önkormányzat adja ki. A lap első száma 1992 tavaszán jelent meg. A BOÖ által kiadott, másik jelentős folyóirat a 2003 óta havonta megjelenő Balgarszki Veszti, azaz Bolgár Hírlap. Az önkormányzat emellett évente megjelenteti a Bolgár kalendárium című kiadványt.
A Haemus érdeme, hogy tematikus számokba gyűjtve tárta fel a közös múlt, az irodalmi-művészeti kapcsolatok és a bolgár valóság ismeretlen vagy kevéssé ismert oldalait, s a bolgár szépirodalom klasszikusait és a kortárs szerzőket lefordítva esélyt adott a műveknek, hogy a nyelvi korlátokat áttörve hatást válthassanak ki az érdeklődő magyar közönségben is.
A Bolgár Országos Önkormányzat kulturális tevékenysége szintén sokrétű. Feladatuk a Jantra és Roszica táncegyüttesek, illetve a Malko Teatro bolgár nemzetiségi színház támogatása és menedzselése, a Magyarországon élő bolgár írók és költők felkutatása, irodalmi estek megszervezése, nyugdíjas klub támogatása. Ezeken túlmenően tevékenységi körükbe tartozik a Balkán Klub megszervezése, külföldről és belföldről érkező produkciók, hagyományőrző előadások társszervezése, könyvkiadás támogatása, a bolgár nyelv ápolása, illetve a Bolgár Nyelvoktató Kisebbségi Iskola szervezése és támogatása.
Az önkormányzat támogatja a Magyarországon élő bolgárok történetének kutatását, ezen belül a Budapesten és vidéken élő bolgár származású emberek felkutatását, együttműködve a többi kerületi bolgár önkormányzattal. E tevékenység folytatásaként feladatuk a felkutatott és összegyűjtött anyagok archiválása, videofelvételek, interjúk készítése, az archívum digitalizálása és a történelmi vonatkozású anyagok feldolgozása. A szervezet továbbá támogatja a műemlékek ápolását, szorgalmazza új web-oldal készítését (www.bolgarok.hu) és frissítését.
Az önkormányzat folyamatosan kapcsolatot tart és együttműködik a Magyarországon tevékenykedő bolgár kulturális szervezetekkel, és kiemelten szorgalmazza a testvérvárosi kapcsolatok ápolását.
A BOÖ nagy hangsúlyt fektetett a jól működő kapcsolatrendszer kiépítésére a bolgár civil szervezetekkel, köztük is elsősorban a Magyarországi Bolgárok Egyesületével, a Bolgár Ifjúsági Egyesülettel, valamint a Jantra Egyesülettel. A BOÖ 2003 óta egyezteti a kulturális tervét az MBE-vel és közös fórumon fogadják el azt.
1996-ban Malko Teatro (Kis Színház) néven jött létre az első hazai bolgár színtársulat.
A magyarországi bolgárok egyetlen közoktatási intézménye Budapesten, Hriszto Botev Bolgár-Magyar Általános Iskolát és Gimnázium néven működik, s bolgár oktatási program alapján dolgozik.
A tanintézmény óvodából, 8 osztályos általános iskolából és 4 osztályos középiskolából áll. Az 1992. évi megállapodás értelmében a magyar és a bolgár oktatási követelményeknek megfelelően magyar-bolgár közös fenntartású állami intézményként működik.
A budapesti Szent Cirill és Metód bolgár ortodox templomot az ortodox hitet valló bolgárok önerőből építették fel 1931-ben. Máig Közép-Európa egyetlen bolgár ortodox temploma, ahol a bolgár közösség számára lehetőség nyílik az ortodox vallás szerinti, anyanyelvű hitélet zavartalan gyakorlására.
A templom felépítésének hetvenedik, illetve felszentelésének ötvenedik évfordulójára való megemlékezésre ünnepélyes kerete között, a magyar, az orosz, a szerb és a román egyház képviselőnek részvételével, 2006. november 26-án került sor.
A Magyar Televízió 1995 óta Rondó című műsorában havi rendszerességgel sugároz bolgár nyelvű műsort, a Magyar Rádióban pedig 1998 januárjától heti 30 perces bolgár nyelvű adás hallgatható. 2004-ben a bolgár nyelvű adás felelős szerkesztőjének Kjoszeva Szvetlanak, a Magyar Rádió Részvénytársaság elnöke Nívó-díjat adományozott.
