A magyarországi horvát kisebbség szórványban élő, nyelvjárásait, néphagyományait és kulturális értékeit tekintve egymástól jelentősen nem különböző népcsoportok összessége. A számos közös jellemző közül kiemelendő, hogy valamennyi horvát népcsoport kizárólag a római katolikus egyházhoz kötődik. Sok egyéb jellemző mellett, ez különbözteti meg őket más, összefoglaló néven délszlávnak nevezett (bolgárok, bosnyákok, szerbek, stb.) népektől.
A magyarországi kisebbségek közül sajátos helyzet illeti meg a horvátokat. Ez abból a történelmi tényből adódik, hogy a horvát államiság a 11. és 12. század fordulóján szoros kapcsolatba került a magyar királysággal, s az ekkor kialakult államközösség egészen a XX. Század elejéig tartott. A horvátok első betelepüléséről a 13. század elejéről vannak adataink, de a betelepülések időszakosan egészen a 18. század elejéig tartottak. A horvát közösség összességét a hazánk hét megyéjében – zömmel az ország déli és nyugati határai mentén – élő őshonos horvát etnikai csoportok alkotják.
A gradistyei horvátok Vas és Győr-Moson-Sopron megyében élnek. A magyar-osztrák határ mindkét oldalán élő horvátokat Burgenland horvát neve – Gradistye – után hívják gradistyei horvátoknak.
A muramenti vagy „káj” horvátok Zala megye határ menti részein, Nagykanizsa és Letenye térségében találhatók.
A Dráva-menti horvátok Barcs közelében, a Dráva folyó mentén fekvő hét, egymással határos falut lakják. Ezen közösséget az előzőektől eltérő tájnyelv, népviselet és hagyományvilág jellemzi.
A baranyai sokácok és bosnyákok Baranya megye déli részén, Pécs, Siklós és Mohács városokban, valamint az őket körülvevő falvakban telepedtek le.
A bunyevác és a bácskai sokác horvátok Bács-Kiskun megye déli területén élnek mintegy 15 településen. Az államhatár választja el őket a Vajdaságban élő nagyobb számú horvát (bunyevác és sokác) népességtől. Központjuknak Baja tekinthető.
Horvátok (rác-horvátok) élnek még a Duna mentén Bátya és Dusnok községekben, valamint Tököl, Ercsi, Érd, Százhalombatta településeken is találhatók még horvát ajkú lakók. Napjainkban már csak néhány horvát származású lakos él Szentendrén, ők magukat dalmátoknak nevezik. A nagyvárosokban (Budapest, Pécs) is találunk jelentős létszámú horvát közösségeket, melyekben minden etnikai csoport képviselője megtalálható.
Becslések szerint A Magyarországon élő horvát nemzetiségűek létszáma kb. 80-90.000 fő.
A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 15620 fő tekinti magát horvát nemzetiségűnek, és 14345 fő nevezte meg anyanyelvének a horvát nyelvet. A két számadat közé esik azok száma, 14788 fő, akik családi, baráti közösségben is használják a horvát nyelvet. A fenti adatokat kiegészíti, hogy a horvát nemzetiségi kulturális értékekhez, hagyományokhoz 19715 személy kötődik.
A horvátok által leginkább lakott településeket a horvát és a nyugati határ mentén találjuk. Hat olyan település van Magyarországon, ezek Felsőszentmárton, Narda, Tótszerdahely, Drávasztára, Molnári és Szentpéterfa, ahol a népszámlálás szerint a horvát nemzetiségűek, illetve anyanyelvűek száma is meghaladja az összlakosság 50 százalékát.
A rendszerváltozást követően, a Jugoszlávia széteséséhez vezető háborús események és agresszió kezdetén, a magyarországi horvátok terhesnek érezték a délszláv szövetséget, és önálló szervezet létrehozását kezdeményezték. 1990-ben alakult meg a Magyarországi Horvátok Szövetsége.A szervezet székhelye Budapesten van, a szövetség – mely hat régió horvátságát gyűjti egybe – több mint 6 ezer fős tagsággal, központi költségvetési támogatással működik.
A horvát kisebbség sikeresen szerepelt a kisebbségi önkormányzati választásokon. Az első ciklusban 57, a másodikban 74, míg a harmadikban 107 horvát kisebbségi önkormányzat alakult. 2002-ben 20 településen a megválasztott helyi települési önkormányzat alakult át kisebbségi önkormányzattá, megvalósítva a helyi kisebbségi autonómia e legteljesebb modelljét. Ezzel párhuzamosan 20 horvát nemzetiségű polgármester is mandátumot nyert.
1995. április 1-jén alakult meg először a Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata. Az önkormányzat 1997 tavaszán központi székházat vehetett birtokba Budapesten, a VIII. kerületi Bíró Lajos utcában.
A 2006. október 1-jén megtartott kisebbségi önkormányzati választásokon 115 települési horvát kisebbségi önkormányzat megválasztására került sor.
A választási eredmények alapján a horvát közösség 7 középszintű (fővárosi és megyei) önkormányzatot hozhatott létre. Megyei szintű kisebbségi önkormányzat alakulhatott 6, horvátok által lakott megyében (Baranya, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Vas és Zala megye).
A 2007. március 4-én megtartott országos kisebbségi önkormányzati választáson egy horvát civil szervezet, a Magyarországi Horvátok Szövetsége indított saját önálló listát. Így a 39 tagú új testületbe egységesen a legnagyobb horvát civil szervezet képviselői kerültek, és országos elnöknek Hepp Mihályt választották.
Az Országos Horvát Önkormányzat működését a központi költségvetés támogatja. Az Országos Horvát Önkormányzat legfontosabb feladatának a kisebbségi autonómia kiterjesztését tekinti. Ennek keretében számos saját alapítású és átvett intézményt működtetnek. Ezen intézmények a Hercegszántói Horvát Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon, a Croatica Kulturális, Információs és Kiadói Közhasznú Társaság, a Pag-szigeti Horvát Képzési és Oktatási Központ, a Horvát Tudományos Intézet és a Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteménye.
A hazai állami oktatási hálózat szerves részeként a horvátság nemzeti és etnikai nevelési program szerint működő – óvodától az egyetemig terjedő intézményekkel rendelkezik.
Horvát kisebbségi oktatás 28 óvodában és 34 általános iskolában folyik.
Két óvoda működik anyanyelvű, míg 26 kétnyelvű program szerint. Két-tannyelvű horvát oktatás Budapesten, Felsőszentmártonban, Hercegszántón, Pécsett és Szentpéterfán folyik. A kis létszámú horvát iskolák sok esetben komoly anyagi gondokkal küszködnek, mivel a normatív támogatási rendszer által biztosított finanszírozás nem nyújt elégséges forrást a zavartalan működéshez.
Magyarországon középfokú horvát nyelvű oktatás két gimnáziumban, Budapesten és Pécsen folyik. Mindkét intézmény oktatási központ szerepét tölti be, melyhez óvoda, általános és középiskola, valamint diákotthon tartozik.
A pécsi Miroslav Krleža Horvát Iskolaközpont fejlesztése 2005-re fejeződött be, és jelentős eredményeket hozott.
Felsőfokú horvát oktatás több magyarországi intézményben szerveződött. Horvát nyelv és irodalom szakos képzés folyik Budapesten az ELTE Bölcsésztudományi Kar Szláv Filológia Tanszékén, Pécsett a JPTE Bölcsésztudományi Kar Horvát Tanszékén, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Horvát Tanszékén, Baján az Eötvös József Főiskola Nemzetiségi és Idegen nyelvi Tanszékén és Sopronban a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola Nemzetiségi és Idegen nyelvi Tanszékén.
A Horvát Köztársaság és a Magyar Köztársaság között aláírt kulturális, oktatási és tudományos szerződés értelmében lehetőség nyílik a horvát gimnáziumok érettségizettjeinek arra is, hogy felsőfokú tanulmányaikat horvátországi egyetemeken végezzék.
A horvátság kulturális életét jórészt az országos, regionális és helyi szervezetek, együttesek szervezik. A megalakult horvát kisebbségi önkormányzatok e munkát csak erősítették. A községek többségében működik hagyományőrző együttes, zenekar, énekkar. Tevékenységük igen fontos az identitás megőrzésében. Egyre több kapcsolat épül anyaországi településekkel, melyek főleg a kulturális életet élénkítik. Az utóbbi években számos kulturális és hagyományőrző egyesület alakult, és ért el hazai és nemzetközi sikereket.
Az Országos Horvát Önkormányzat adatai szerint az országban mintegy 100 felnőtt, ifjúsági és gyermek kultúrcsoport (kórus, zenekar, tánc és színjátszó csoport) tevékenykedik. Ezek közül kiemelendő a budapesti Fáklya és Tamburica, a mohácsi Zora, a pécsi Baranya és Tanac, a murakeresztúri Morica, a szentpéterfai Gradistyei Kulturális Egyesület és az undi Veseli Gradišćanci együttes.
A horvát anyanyelvű olvasók igényeit négy báziskönyvtár, valamint községi és iskolai könyvtárak hálózata elégíti ki. A horvát kisebbség bázismúzeumának szerepét a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum tölti be.
Az Országos Horvát Önkormányzat a Magyarországi Horvátok Szövetségével közösen alapította a Croatica Kulturális, Információs és Kiadói Közhasznú Társaságot, mely nonprofit vállalkozásként szervezi a horvát kisebbség kulturális, kiadói és információs tevékenységét. Fő területként a hazai kisebbségi könyvkiadásba kapcsolódtak be. Kiadásukban – központi költségvetési támogatással – hetente jelenik meg a horvátok egyetlen rendszeresen megjelenő lapja, a Hrvatski Glasnik. A Kht. szervezeti keretei között 2005. október 28-án kezdte meg működését az internetes Croatica Rádió.
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió részeként Pécsett működnek a horvát nemzetiségi rádiós és televíziós szerkesztőségek. A Pécsett készülő műsorfolyamból napi kétórás műsort sugároz az MR4 országos sugárzású kisebbségi csatorna. Horvát nyelvű tévéműsor, a Hrvatska kronika heti 25 percben készül, és két időpontban ismételve kerül sugárzásra.
A horvát nyelv és kultúra átörökítése szempontjából nagy jelentőséggel bír a pécsi Horvát Színház. Működését a központi költségvetés nemzetiségi színházi pályázatából és a helyi fenntartó által nyújtott önkormányzati támogatásból kapott források biztosítják.
A hazai horvátok nyelvének, kultúrájának és hagyományainak tudományos értékű kutatására és publikálására az Országos Horvát Önkormányzat 2003-ban alapította a Magyarországi Horvátok Tudományos Intézetét.
A magyarországi horvátok római katolikus vallásúak, a történelem során a katolikus egyház igen jelentős szerepet töltött be a magyarországi horvátság körében. Napjainkban élénkül a hazai horvátok körében is az anyanyelvű vallási élet. A kis települések mellett Szombathelyen, Pécsett és Budapesten is van igény rendszeres horvát nyelvű istentiszteletre. Kőszegen kétheti rendszerességgel van horvát istentisztelet.
Az elmúlt évek eseményei jelentős módosulást hoztak a magyarországi horvát kisebbség életében. Az önálló és független Horvát Köztársaság megalakulásával, majd a háborús helyzet megszűnésével tényleges anyaországi kapcsolat bontakozhatott ki. A horvát kisebbség és szervezeteinek kapcsolatai Horvátországgal jók, az egyre bővülő helyi kapcsolatok ezt csak erősítik. Horvátországban is növekszik a magyarországi horvátság ismertsége és tekintélye. Elfogadott vélemény szerint a magyarországi horvát kisebbség elválaszthatatlan része a horvát nemzetnek. Horvátország minden horvát nemzetiségű személynek (kérésre) horvát állampolgárságot biztosít, függetlenül attól, hogy a világ mely táján él. Ezzel a lehetőséggel magyarországi horvátok is élnek.
A kapcsolatokra igen jó hatással van az a tény, hogy a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti állami kapcsolatok napról-napra bővülnek és fejlődnek. A kétoldalú stratégiai partnerségi viszony a horvát közösségben igen pozitív visszhangra talált. Az 1995. április 5-én aláírt példaértékű magyar-horvát kisebbségvédelmi egyezmény szabályozza a két ország kisebbségpolitikai együttműködését. Az egyezmény előkészítésében a magyarországi horvátok és a horvátországi magyarok képviselői egyaránt részt vettek. Az egyezmény rendelkezése szerint megalakult és működik a Horvát-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság, mely alakuló ülését 1995 szeptemberében Zágrábban tartotta.
Az anyaország jelentősebb anyagi, pénzbeli támogatásáról a horvát kisebbség esetében évekig nem beszélhettünk. Az anyaországi támogatás területén 2003-ban jelentős esemény történt. Ekkor a horvát kormány 20 évre egy tengerparti ingatlant adott át az Országos Horvát Önkormányzatnak a Pag szigeten lévő Vlašići településen. A két kormány támogatásával sikerült az épületet felújítani, így abban 2005 májusa óta működhet a Magyarországi Horvátok Képzési és Oktatási Központja.
Az anyaország és a horvát kisebbség kapcsolattartásában jelentős szerepe van annak is, hogy a budapesti Horvát Nagykövetség és a pécsi Főkonzulátus mellett Nagykanizsán tiszteletbeli konzulátus működik. A tiszteletbeli konzul tisztségét dr. Karagics Mihály, az Országos Horvát Önkormányzat volt elnöke tölti be.
