A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 2580 személy vallotta anyanyelvének a lengyel nyelvet, magát lengyel nemzetiségűnek 2962 fő tartotta, a lengyel nemzetiségi hagyományokhoz kötődők száma 3983 volt, a családban, baráti körben a lengyel nyelvet 2659-en használták. A kisebbségi kötődéssel párhuzamosan feldolgozásra került állampolgársági adatok szerint a lengyel nemzetiségűek csak mintegy 51,3 százaléka magyar állampolgár (1519 fő), míg az anyanyelvi csoportból magyar állampolgársággal mindössze 1117 fő (43,3 százalék) rendelkezik.
A lengyel kisebbség egyharmada él Budapesten, említésre méltó létszámú lengyel közösségek találhatók Pest megyében, valamint a Miskolc környéki kistelepüléseken.
A lengyel kisebbségi közösség civil és önkormányzati képviselete a közösség létszámát 10 ezer főre becsüli.
A kisebbség képviseletét szoros együttműködésben látják el a civil szervezetek (országos és helyi egyesületek, klubok), összesen 18, tagjaik összlétszáma 2000 körüli, valamint a lengyel kisebbségi önkormányzatok.
Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (a továbbiakban: OLKÖ) értékelése szerint a helyi lengyel önkormányzatok működése az elmúlt 2 évben nem volt mindenhol kielégítő. Az egyes településeken kiválóan, vagy legalább jól teljesítők (pl. Győrött, vagy Békéscsabán) mellett voltak teljesen észrevehetetlenek is.
Lengyel kisebbségi választások kitűzésére összesen 47 településen került sor. A sikeres választásokat követően 47 lengyel települési kisebbségi önkormányzat alakult meg (2002-től 50 önkormányzat működött). A megválasztott lengyel kisebbségi képviselők száma 235.
Területi szintű önkormányzat alakult Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Országos listát négy jelölő szervezet állított, ami előrevetíti a hazai lengyelség minden irányzatának megjelenését az országos testületben. A négy szervezet erősorrendben: a Pilsudski Történelmi Társaság, a B-A-Z megyei Lengyel Önkormányzatok Szövetsége, a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület és aMagyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete. Az eredményekből kitűnik, hogy a hazai lengyel kisebbség irányítása a vidéki bázisú szervezetek (a győri központú Pilsudski Történelmi Társaság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Lengyel Önkormányzatok Szövetsége) kezébe került.
Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat szerint a 2006. évi lengyel választási tapasztalatok vegyesek. Pozitívan értékelik, hogy a 2005. évi törvényi változások után minden képviselőjelöltnek kötelezően valamelyik lengyel kisebbségi civil szervezethez kellett folyamodni támogatásért.
Ugyanakkor az OLKÖ vezetése negatív változásnak tartja a módosított kisebbségi választási törvény azon rendelkezését, hogy a kisebbségi választáson csak magyar állampolgárok vehetnek részt. Véleményük szerint ez diszkriminatív rendelkezés, amely ellentétes a nemzetközi kisebbségi normák szellemiségével.
Hosszas előkészítést követően, 2004-ben megkezdte működését az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola. Az első tanévében (2005/2006) 17 településen, 26 tanár segítségével összesen 273 lengyel tanuló vett részt kiegészítő oktatásban.
Az OLKÖ és a Magyarországi Lengyelek Szent Adalbert Egyesülete közös fenntartásában lévő Lengyel Ház2003-ban kezdte meg kulturális és szociális tevékenységét. Az intézmény egyben a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületének székhelye. Mivel a Lengyel Templom szomszédságában található, programjaik döntő részét szorosan együttműködve szervezik. Minden szentmise után ez a hely a hazai lengyelség kedvelt találkozó helye, a kulturális és a hitélettel kapcsolatos egyéb programok helyszíne. A Lengyel Ház részt vesz a lengyel-magyar kulturális hagyományok ápolásában, a lengyel kulturális örökség megóvásában. A Lengyel Házban működik lengyel könyvtár is.
A Magyarországi Lengyelek Múzeuma és Levéltára rendszeresen szervez történelmi, néprajzi tárgyú kiállításokat. Az intézmény bővítése, lengyelországi és hazai támogatással 2005-2006-ban valósult meg. A megújult intézmény a Múzeum „Ezeréves lengyel-magyar kapcsolatok” c. állandó kiállítás megrendezésével kezdte meg működését, 2006 szeptemberében.
Az OLKÖ mindkét évben megemlékezett a Lengyelség Világnapjáról (május 4.), amelynek keretében több kulturális rendezvényt tartottak. Évenként megrendezik a közösség ünnepét, a Magyarországi Lengyelség Napját.
A magyarországi lengyelek havonta megjelenő lapja – a Polonia Wegierska – és negyedévi magazinja – a Glos Polonii – mindkét tárgyalt évben a Kisebbségi Közalapítvány támogatásával jelent meg.
A Magyar Rádió országosan heti 30 perc lengyel nyelvű kisebbségi adást sugároz. A lengyel kisebbség számára készülő televíziós programok a Magyar Televízió havonta jelentkező „Rondó” című műsorában kapnak helyet.
2003-tól érhető el az OLKÖ www.polonia.hu honlapja, amely működtetéséhez mindkét tárgyalt évben támogatást kapott a Kisebbségi Közalapítványtól.
A közösség anyaországi kapcsolatai folyamatosak. Az OLKÖ elnöke rendszeres munkakapcsolatban áll a lengyel Szenátus határon túli lengyelek ügyeivel foglalkozó bizottságával. Ez az intézmény szervezte meg Budapesten 2006-ban – a megújult épületében – a határon túli lengyel múzeumok éves tudományos konferenciáját.
A magyarországi lengyel kisebbségnek két budapesti székhelyű országos civil szervezete, a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület és a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületeműködik. Mindkettő vidéki tagozatokkal is rendelkezik. Dinamikusan működik a győri központú Piłsudski Történelmi Társaság. Ezen kívül két megyei, ill. regionális civil szervezetük, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Lengyel Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége és a Lengyelek Dunántúli Szövetsége tevékenykedik.
Több városban működnek még helyi lengyel szervezetek (kör, klub, egyesület elnevezéssel). A lengyel civil szféra mintegy 20 városban szerveződött meg.
