Az örmények jelenléte Magyarországon a középkortól dokumentálható, napjaink magyarországi örmény közösségét azonban elsősorban azok alkotják, akik a XX. századi erdélyi vagy közvetlen örményországi bevándorlás révén találtak itt új hazára. Az eredeti lakóhelyéről, több mint 700 éve elüldözött, és többségében Erdélyen keresztül bevándorolt, az anyanyelvét már elveszített közösség önmagát magyar-örményként határozza meg. Érdekképviseleteik a közösség tagjai számát néhány ezerre becsülik. A nyelvüket máig őrző örmények az utóbbi évtizedek során az anyaországukból érkezve telepedtek le Magyarországon. A legutóbbi népszámlálás során 294 fő vallotta magát örmény anyanyelvűnek, és 620 fő nyilatkozott úgy, hogy örmény nemzetiségű, míg 1258 fő mondta azt, hogy valamilyen formában kötődik az örmény nemzetiséghez, kultúrához, nyelvhez.
Az örmények közösségi életét, szervezeti rétegződősét döntően a közelmúltbeli származási helyhez való kötődés határozza meg. A civil egyesületek tagsága, programja az erdélyi gyökerek, vagy az anyaország közvetlen szellemi öröksége, az örmény nyelv ismerete alapján szerveződik. Az előbbi csoportosulást az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület fogja össze. Ugyanakkor a Magyarországi „Spjurk” Egyesület az, amely tagjainak nagy része anyanyelvi szinten ír és olvas örmény nyelven. Ez utóbbi szervezet programjával közel azonos célokat követ az Arménia Népe Kulturális Egyesület, vagy az Ararát Kulturális Egyesület. A közösségen belüli tagozódás tükröződik a kisebbségi önkormányzati rendszer keretében is. A 2002-2006. közötti önkormányzati ciklus második felére úgy rendeződött az ún. örmények és magyar-örmények közötti kapcsolat, hogy az országos önkormányzat élén a két csoportosulást megjelenítő két alelnök tevékenykedett. Ilyen körülmények között is, az Országos Örmény Önkormányzat (OÖÖ) működése, gazdálkodása megfelelőnek volt mondható. A szabályszerű működéshez hozzájárulhatott az is, hogy az országos önkormányzat 2005-től önálló székházban, a Budapesten, a II. kerületi Palatinus u. 4. szám alatt kapott önálló ingatlanban dolgozhatott. Az OÖÖ tájékoztatása szerint a szervezet működési dokumentumai magyar nyelvűek, amit határozatba is foglaltak, míg az anyaországgal és a diaszpórában élőkkel való kapcsolattartás során örményül, esetenként angolul vagy franciául, Erdélyben magyarul beszélnek.
A 2006. évi kisebbségi önkormányzati választások előkészülete időszakában 67 településen összesen 2364 magyar állampolgár kérte felvételét az örmény kisebbségi választó jegyzékre. Ez alapján, a 2006. évi őszi választásokat követően 31 települési örmény kisebbségi önkormányzat alakulhatott meg. A megelőző ciklusban 30 önkormányzata volt a közösségnek. 2006-ban nem választottak örmény kisebbségi önkormányzatot Miskolcon, Tiszaújvárosban, Siófokon, Szigethalmon és Zalaegerszegen. (A legutóbbi népszámlálás alkalmával e városokban összesen 9 fő vallotta magát örménynek.) 2006-ban újonnan alakult örmény kisebbségi önkormányzat jött létre Budapest IV-, VII-, VIII-, és XVII. kerületében, valamint Mezőkövesden és Pápán. A jelenleg működő 31 helyi örmény önkormányzat közül 6 olyan városban található (Budapest XV-, XVII-, XX. kerület, Emőd, Dorog, Mezőkövesd), ahol a legutóbbi népszámláláskor az adott településen ötnél kevesebben vallották magukat örménynek.
Az új választási eljárás szerint területi önkormányzatot Budapesten alakíthatnak az örmények. A fővárosban korábban is működött örmény kisebbségi önkormányzat, egy adott megyei önkormányzat létrehozásához azonban nincs elegendő számú helyi képviseletük.
A 2007. március 4-ei választások eredményeként a 25 fős országos testület három szervezet (MÖSE, ARMÉNIA, EÖGYKE) jelöltjeiből állt össze.
Az országos testület alakuló ülésére 2007. március hó 24. napján került sor. Az Országos Örmény Önkormányzat elnökévé Szarkiszian Ádámot választották, aki az elmúlt önkormányzati ciklusokban az alelnöki posztot töltötte be.
Az Országos Örmény Önkormányzat működési célú költségvetési támogatása 2005-ben és 2006-ban 35-35 millió forint volt, 2007. évi költségvetési törvényben szintén 35 millió forint került elkülönítésre.
Az örmények saját iskolahálózattal nem rendelkeznek. Örmény nyelvoktatás, vasárnapi iskola keretében 10-18 fő részvételével, Budapesten két helyen, Debrecenben, Szegeden, Győrött és Székesfehérváron van. A nyelvtanfolyamokra az Oktatási és Kulturális Minisztérium költségvetési támogatás biztosít. A felsőfokú oktatásban Budapesten, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen van örmény nyelvi és kulturális képzés.
A Magyarországon élő örmények döntően örmény katolikusok. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint az örmény egyházhoz tartozók száma Magyarországon 766 fő volt. Örmény templom Budapest, XI. kerület, Orlay u. 6. sz. alatt található. A Magyar Katolikus Egyház részegyházaként itt működik az Örmény Katolikus Lelkészség. Híveik elsősorban az erdélyi kötődésű örmények között találhatók. A lelkészségnek nincs örmény származású plébánosa, így a misék magyar nyelvűek. A közösségen belüli megosztottság okán az Örmény Katolikus Lelkészség mellett, további önálló szervezetként nyert bejegyzést a Magyarországi Örmény Egyház és a Magyarországi Örmény Ortodox Egyház. Ez utóbbi egyházi szervezet vallási felügyeletét az Örmény Apostoli Egyház gyakorolja és örmény nyelven miséző kinevezett lelkésze van. A hitéleti tagoltság ellenére, az örmény szervezetek, közöttük a kisebbségi önkormányzatok, anyagi támogatást nyújtottak a budapesti templomuk épülete állagmegóvásához. E célra a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) 600 ezer forintos költségvetési támogatást adott a közösség részére. Az országos önkormányzat itt tervezi kialakítani az Örmény Múzeumot.
A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) az örmény szervezetek és önkormányzatok kulturális programjai megvalósítását 2005-ben 8,64 millió forinttal, 2006-ban pedig 9,3 millió forinttal támogatta. A 2006-os esztendőben, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke által alapított Kisebbségekért Díjban az Országos Örmény Önkormányzat által jelölt Moldován Stefánia operaénekes részesült.
A közszolgálati Magyar Televízióban örmény nyelvű adások kéthetente láthatóak a Rondó c. műsorban, a Magyar Rádió heti 30 perces örmény nyelvű műsort sugároz az MR4-es csatornán. Az MNEKK támogatásával „Arménia” néven évi 7 alkalommal megjelenő újság 80%-a örmény nyelvű. Az újság elérhető az Interneten is. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2005-ben 1 millió forintot nyújtott e honlap fejlesztésére. Magyar nyelven kerül kiadásra az Erdélyi Örmény Gyökerek Egyesület „Füzetek” c. kulturális és információs havi lapja. A magyar nyelvet használó örmények képviselői kifogásolják, hogy a kisebbségi média állami költségvetési támogatási rendszere az örmény nyelvű írott és elektronikus sajtót preferálja.
Az Országos Örmény Önkormányzat jó kapcsolatokat tart fenn az anyaországgal és a világon diaszpórában élő örménységgel. Az Örmény Kulturális Minisztériummal kötött együttműködési megállapodás alapján rendszeres az anyaországi kulturális csoportok részvétele a magyarországi örmény közösség ünnepi eseményein.
