A magyarországi román kisebbség történelmileg kialakult közösségeit elsősorban az ország dél-keleti régióiban találjuk meg, ugyanakkor napjainkra megnőtt az ország fővárosában élő románok száma.
A 2001-es népszámlálás során, anonim önbevallás keretében a magyarországi román kisebbséggel kapcsolatban az alábbi fontosabb adatokat ismerhettük meg:
Román anyanyelvűek száma 8 482 fő, román nemzetiségűek száma 7 995 fő, ortodox román vallásúak száma 5 598 fő.
A 2001-es népszámlálás alkalmával 25,6 százalékkal kevesebben vallották magukat román nemzetiségűnek, mint 1990-ben. A román anyanyelvűek aránya 2,8 százalékkal csökkent.
Az utóbbi hatvan év népszámlálásai során, a magukat románnak vallók száma 8 és 12 ezer fő között mozgott.
A magukat román nemzetiségűnek vallók körében közel egyenlő a városokban (50,2%) és a falvakban (49,8%) lakók aránya. Budapesten 1 205 személy nyilatkozott 2001-ben úgy, hogy román nemzetiségű.
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Magyarországon összesen 94 721 személy beszélte a román nyelvet. A legutóbbi népszámláláskor 40184 személynek volt magyar-román kettős állampolgársága.
A 2001-es népszámlálásnál a magukat román nemzetiségűnek vallók 63,5%-a magyar állampolgár volt, 35,8 %-a pedig román állampolgár. A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Kisebbségi Kutatóintézete felmérései szerint a hazai román kisebbséghez tartozók közel fele (49,2%) a mai Magyarország területén kívül született.
A magyarországi román kisebbség érdekképviseleti szervezetei, és a Magyarországi Román Ortodox Egyház 20-25 ezerre becsüli a hazai románok számát. Említést érdemel, hogy a magyarországi román kisebbség esetében tapasztalhatjuk a legkisebb eltérést a népszámlálási adatok és a különböző érdekképviseleti szervezetek által becsült létszámadatok között.
A 2006. évi kisebbségi önkormányzati választásokat követően 46 román önkormányzat alakult, melyből 15 Budapest kerületeiben, 13 Békés-, 11 Hajdú-Bihar-, 5 Csongrád megyében, illetve 1-1 önkormányzat BAZ-, és Pest megyében jött létre.
2007-től Budapesten, Békés-, és Hajdú-Bihar megyében működhet területi színtű román önkormányzat, az országos önkormányzat székhelye Gyula városában van.
A 2006. évi kisebbségi önkormányzati választások alkalmával új román önkormányzat alakult Budapest IV-, és XIX. kerületében, valamint Békés, Budaörs, Debrecen és Létavértes városokban, illetve Mezősas és Szendrőlát községekben. Megszűnt a román önkormányzat Budapest I-, III-, IX-, XIII-, és XX. kerületében, valamint Biharkeresztesen.
2006 őszén a román önkormányzati képviselővé választottak között 3 fő korábban más kisebbség képviselője volt, közülük ketten hamisan nyilatkozták a választási dokumentumokban rögzítetten, hogy nem szerepeltek más kisebbség önkormányzatában.
A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ) évi 50,7 millió forintos működési célú költségvetési támogatásban részesül.
Az MROÖ Dokumentációs és Információs Központja 2006-ban új intézménnyel bővült, 18 millió forintos költségvetési támogatással megvásárolhatta a kétegyházi Román Tájházat. A költségvetés évi 16,5 millió forintot biztosít a dokumentációs központ működtetésére. Az országos önkormányzat intézménye számos kulturális programot valósít meg, melyek közül kiemelendőek az ifjúsági táborok, a kamara-táncegyüttes működtetése, az országos színtű kulturális találkozók megszervezése. A Dokumentációs és Információs Központ szoros munkakapcsolatot ápol romániai kulturális és oktatási intézményekkel, az Aradi Állami Egyetem közreműködésével pedig rendszeres továbbképzést szervez a magyarországi román iskolák pedagógusai számára.
Magyarországon a közoktatás valamennyi szintjén van román kisebbségi képzés. Jelenleg 14 településen folyik román nemzetiségi óvodai nevelés, általános iskolai oktatás. Román nemzetiségi képzésben közel 1500 gyermek részesül. A legnagyobb magyarországi román oktatási intézményben, a Gyulai Román Gimnázium valamennyi évfolyamán párhuzamos osztályok alakultak.
Megemlítendő, hogy az utóbbi években egyre nagyobb számú romániai diák tanul a gyulai román gimnáziumban, elsősorban a határ menti romániai településekről érkeznek. Számuk megközelíti a diáklétszám 25%-át is.
Az országos román önkormányzat aktív közreműködésével újra indult a román nyelvű általános iskolai képzés Hajdú-Bihar megye 3 településén, illetve Budapest egyik kerületében.
Hazánkban három – tanári képesítést nyújtó – felsőoktatási intézményekben van román nyelvű képzés. E karokon is jellemző a romániai hallgatók egyre nagyobb száma, esetenként a diákok több mint 75%-át teszik ki a romániai, elsősorban magyar nemzetiségűek részvétele a magyarországi román felsőfokú diplomát nyújtó képzésben. Magyarország állami ösztöndíjat nyújt teljes körű romániai felsőfokú képzéshez. Jelenleg 24 fiatal tanul magyar állami ösztöndíjjal Románia különböző egyetemein.
A magyarországi román iskolák működtetésére az állami költségvetés teljes körű finanszírozást biztosít (Battonya, Bedő, Gyula, Elek, Kétegyháza, Méhkerék) és kiegészítő támogatásban részesülnek a román nyelvoktató iskolák. Battonyán új román óvoda épült, a költségvetés 2006-ban 60 millió forintot adott a projekt megvalósítására. Nagyszabású felújítási munkák valósultak meg az elmúlt időszakban a Hajdú-Bihar megyei Körösszegapáti román nyelvoktató általános iskolában, a Csongrád megyei Magyarcsanád település román és szerb nemzetiségi iskolában. Ezt megelőzően a Hajdú-Bihar megyei Köröszakálban épült új román nemzetiségi általános iskola.
Az Országgyűlés a román civil szervezetek részére évi 7,5 millió forintos működési támogatást nyújt. A legnagyobb összegű támogatásban a 19 helyi és szakmai egyesületet tömörítő Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége (MRKSZ) részesül évi 2 millió forintos működési célú támogatás révén.
A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) a román közösség kulturális programjai megvalósítására, heti-, és havi újságja kiadására évi 50-55 millió forintot biztosít. A Gyulán megjelenő román nyelvű újságok az Interneten is elérhetők. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) 3 millió forinttal támogatta a román hetilap számítástechnikai fejlesztését. A közalapítvány támogatás révén a Magyarországi Nemzetiségi Színházak Találkozóján két román nyelvű produkció is programra kerülhetett a gyulai Román Amatőr Színjátszó Kör és a szekszárdi székhelyű Teatrul Vis előadásában.
A Magyar Televízió heti román nyelvű 26 perces magazinműsora felkerült a világhálóra, így internetes kapcsolat révén a világ bármely pontjáról és időpontban elérhető. Ugyancsak internetes román nyelvű rádióműsort készít a Magyar Rádió román adásainak szerkesztősége. A közrádió román műsora 2007 februárjától napi 2 órás adásidővel, középhullámú frekvencián az ország egész területén hallható.
A magyarországi románok döntő többsége ortodox vallású. A 2001-es népszámlálás adatai szerint, az ortodox felekezethez tartozók közül, a magyarországi ortodox román egyház hívei vannak a legtöbben.
A Magyarországi Román Ortodox Egyház 20 településen 21 parókiát működtet. Gyula városában található székhellyel Püspökség irányítja az egyházi életet. A parókiákon 6 magyarországi lelkész és 8 romániai misszionárius pap szolgál.
Az utóbbi időszakban tovább szélesedett a közösség romániai kapcsolatrendszere. Az elmúlt két évben Románia kormánya jelentősnek mondható költségvetési támogatást nyújtott többek között a gyulai Román Gimnázium, Méhkerék Önkormányzata, a közszolgálati Magyar Televízió és Magyar Rádió román szerkesztőségei, vagy a román kutatóintézet programjai megvalósítására.
A kapcsolatok erősödéséhez hozzájárult az is, hogy Bukarestben és Budapesten közös kormányülésre került sor. Románia európai uniós tagsága 2007. január 1-ei megszerzését Magyarország, és lehetőségei arányában a magyarországi románok közössége is szorgalmazta. Gyula városában román főkonzulátus nyílt. Az új intézmény kiemelt feladata a térségben élő román kisebbség anyaországi támogatása erősítése.
