A magyarországi ruszin nemzetiségről

A magyar és a ruszin népet történelmileg szoros kapcsolat fűzi össze. A XVIII. század elején a ruszinok nagy számban csatlakoznak a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharchoz. Hősies helytállásukért Rákóczi leghűségesebb népének (gens fidelissima) nevezte őket. Az 1848-49-es szabadságharc idején is együtt harcoltak a magyarokkal Kossuth zászlója alatt. Hivatalos információt a ruszinok lélekszámáról először II. József által elrendelt népszámlálás (1784) adataiból kapunk.

Az 1990-es népszámlálás kiadványai a ruszinokat külön nem említették. A 2001. évi népszámlálás során 1113 fő vallotta anyanyelvének a ruszin nyelvet, 1098 fő tartotta magát ruszin nemzetiséghez tartozónak, 1292-en kötődtek a ruszin kultúrához, hagyományokhoz, míg összesen 1068 személy használta a ruszin nyelvet családi körben. A ruszinok döntő többsége Budapesten és Pest megyében él, autentikus közösségeik viszont Borsod-Abaúj-Zemplén megye aprófalvaiban őshonosak. A ruszin nyelv (ugyan két egymástól eltérő változatban) két településen, Komlóskán és Múcsonyban tekinthető élő nyelvnek.

A ruszin közösség a 2006. évi kisebbségi önkormányzati választások során nagy aktivitást mutatott. A fent részletezett 2001. évi népszámlálási adatokhoz képest, összesen 2742 fő iratkozott fel a ruszin kisebbségi választói jegyzékbe. Míg 2002-ben összesen 31 kisebbségi önkormányzat (a fővárosi nélkül) alakult meg, addig 2006-ban számuk 52-re emelkedett. A választásra jogosult személyek száma 2391 fő.

Hét szervezet több mint 400 jelöltje indult a 260 képviselői helyért. A választás tulajdonképpen az eddigi önkormányzat és az őket támogató civil szervezetek, illetve a korábbi országos önkormányzat és az őket támogató civil szervezetek versengése. A választásokat követően a legtöbb mandátumot, összesen 110, ebből 102 önállóan a MARUSZE szerezte meg, míg a Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület és Ruszin Kulturális Egyesülete együtt összesen 129 mandátumot (az önálló és közösen indított jelöltek együtt).

“RUKISÖSZ” a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület a Borsod megyében található ruszin kisebbségi önkormányzatokat próbálta összefogni.

A 17 településből összesen 12 település indított közösen vagy önállóan jelölteket és egyedül Komlóskán nem kerültek megválasztásra (Komlóskán a MARUSZE jelöltjei nyertek), így összesen (közös és önálló jelölt együtt) 52 mandátumot szerzett. Az országos kisebbségi önkormányzati választások során, amelyre 4 szervezet (Hodinka, MARUSZE, RUKISÖSZ, RKE) is állított listát, a mérleg nyelvét képezték. A BAZ megyei önkormányzat megalakításában viszont meghatározó szerepük volt, hiszen a megyében 39 önállóan megszerzett mandátumuk volt.

Az országos testület alakuló ülésére 2007. március hó 28. napján került sor. Az országos önkormányzat élére – a korábbi elnök támogatásával, Manajló András személyében új elnököt választottak.

A fővárosi testület élén is váltás történt. Az eddigi MARUSZE által támogatott elnök helyett, a másik választási koalíció jelöltje került az elnöki posztba.

Az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat működési költségeihez 2004-ben 27,2 millió forint állami költségvetési támogatásban részesült, 2005. évben ennek mértéke 28,6 millió forint ebből a kötelező tartalékképzés (-10%) alapján 25.740.000 működési célú támogatásban részesült. 2006. évi költségvetési törvényben az ORKÖ által fenntartott intézményekkel együtt (6 millió forint) összesen 34,6 millió forint támogatást kapott, a 2007. évi költségvetési törvényben szintén 34,6 millió forint került elkülönítésre.

A hazai ruszin közösség több civil szervezettel is rendelkezik. 1991-ben alakult a Magyarországi Ruszinok Szervezete, amely az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága az elmúlt két évben nem részesített támogatásban. 1993-ban jött létre a Magyarországi Ruszinok (Ruténok) Országos Szövetsége, amely szintén nem részesült állami támogatásban. 2003-ban alakult meg a Hodinka Antal Ruszin Értelmiségi Közhasznú Egyesület, amely Ruszin Kulturális Egyesülettel közösen vesznek részt a ruszin kisebbségi közösség országos szintű rendezvényein, konferenciáin és hagyományőrző műsorainak megszervezésében és lebonyolításában. Tevékenységükkel hozzájárulnak a Ruszin Világ című lap rendszeres megjelentetéséhez és terjesztéséhez. 2005. év őszén a ruszin társadalmi szervezeti megalakították a magyarországi Ruszin Civil Szervezetek Szövetségét, amely képviseli a hazai ruszinokat a Ruszin Világtanácsban, korábban ezt a MARUSZE látta el. 2004. év vége óta újra folytatja tevékenységét a Ruszinokért Alapítvány.

Az ORKÖ elmúlt két évben megalapította a magyarországi ruszin kisebbség első intézményeit: Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteményét és Kiállítóhelyét és a Magyarországi Ruszinok Könyvtárát. Az intézmények beindítása, állományának gyarapítása, működési feltételeinek kialakítása a hathatós állami támogatásnak köszönhető.
A két intézmény hivatalos megnyitójára 2006. február hó 10. napján került sor, Hodinka Antal akadémikus emlékének szentelt rendezvény-sorozat keretén belül. A két új intézményt dr. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter avatta, az önkormányzat Gyarmat utcai székházában. Ebben az évben döntöttek a Hodinka Antal emlékplakett létrehozásáról is. Az elismerésben évente öt fő részesülhet.A MRK szervezésében került megrendezésre 2005-ben a A ruszin nyelvoktatás helyzete Magyarországon és külföldön című konferencia, melynek anyagát 2006-ban adták ki.

Az anyanyelvet Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes településein, valamit Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő ruszinok beszélik és használják a hétköznapi életben. Hagyománnyá vált az anyanyelv használata országos és helyi kisebbségi rendezvényeken. A magyarországi ruszin nyelvoktatás két településen folyik intézményi keretek között Múcsonyban és Komlóskán. Az eltelt években sikerült megoldani a tankönyvellátás Szlovákiából, Kárpátaljáról és a Vajdaságból. Átmeneti megoldásként a korosztálynak megfelelő tananyagokat tanítók a meglévő tankönyvekből prof. Káprály Mihály, a Nyíregyházi Főiskola megbízott tanszékvezetőjének segítségével állítják össze. Az elmúlt években hagyománnyá vált az országos és helyi ruszin rendezvényeket egyházi szláv nyelvű liturgiával való megnyitása. 2006-ban Máriapócson került megrendezésre a Ruszin gyökerek a görög katolikus egyházban témájú nemzetközi konferencia.

Az Oktatási Minisztérium a 2004/2005 tanévtől a kiegészítő kisebbségi oktatást megvalósító nyelvoktató kisebbségi iskolák létrehozását és működését támogatja, amely a vasárnapi iskolák új, intézményesített formája. Többek között ez indokolta, hogy Komlóska Község Önkormányzata 2004. évben létre hozta a Ruszin Általános Művelődési Központot, amely magába foglalja a Napközi Otthonos Óvodát, az Általános Iskolát, a Művelődési Házat és a Könyvtárat. A település nehéz anyagi helyzete ellenére felvállalta, hogy intézményi keretek között biztosítja a ruszin nyelv oktatásához, a ruszin kultúra és hagyományok megőrzéséhez szükséges feltételeket. Tárgyi intézmény a normatívákon túl 2004. évben csekély állami támogatásban részesült (250.000 forint). A szlovák nyelvet felváltó ruszin nyelv oktatásának megszervezése során számos problémával kellett szembenézniük. Az ORKÖ még 2005. év során kezdeményezte az intézmény közös fenntartásba való átvételét. Az átvételtélről szóló megállapodás konkrét tartalmáról, többszöri egyeztetés, helyszíni megbeszélés ellenére a két félnek nem sikerül megállapodnia. Így annak előkészítése nem került sor, annak ellenére sem, hogy az átszervezési tilalom 2006. évben lejárt, és ezzel elhárult az átvétel jogi akadálya. ORKÖ mégis saját intézményeként tekinti a Komlóskai ÁMK-t, és ezért az immár intézményi keretek között folyó ruszin nyelv és népismeret oktatásához, a ruszin kultúra és hagyományok megőrzéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez meglévő forrásaiból, illetve az általa alapított intézményen keresztül járult hozzá.

A Kisebbségi Közalapítvány a nemzetiségi területen végzett egyéni teljesítmény elismerése céljából 2004-ben Nemzetiségi Ifjúsági Díjat alapított.

Az ORKÖ 2003-ban alapította a Ruszin Világ című folyóiratot. A magyar nyelvű mellékletet az ORKÖ saját költségén jelenteti meg.

Az eltelt évek során bővült kulturális és kiadói tevékenységük. Az ORKÖ támogatásával jelent meg a Szent Efrém Bizánci Férfikar 2 CD-je, amely egyházi szláv nyelvű görög katolikus és ruszin zeneszerzők műveit tartalmazzák, a Kedik testvérek Ruszin népdalok című CD-je, Fedinecz A. és Manaljó festődinasztia, illetve Grincsisin festőművészek művészeti albumai, S. Benedek András A ruszinok: Gens fidelissima könyve, prof. Ruscsák Mihály A ruszinok helyzete Ukrajnában, prof. Káprály Mihály Az idő múlása című könyvek. A Józsefvárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat 2000-től folyamatosan jelenteti meg a Ruszin Kalendáriumot. Emellett 2006-ban az ORKÖ új kiadványsorozatot indított Ruszin füzetek címmel, amely összefoglalja a ruszin tudományos élet legfontosabb eseményeinek anyagait.

A Magyar Rádió hetente sugárzott 30 perces műsorait 2003-óta két szerkesztőbizottság egymást felváltva készíti. Az ORKÖ által delegált tagok által szerkesztett adások ruszin nyelven, míg a másik fele magyar nyelven hallhatóak. A Magyar Televízió havonta jelentkező Rondó című magazinműsorában a ruszin kisebbségi programokat és eseményeket bemutató műsorokat a választások óta a megújult szerkesztőség jelentős mértékben anyanyelven készíti.

Az elmúlt években tovább bővültek és erősödtek a magyarországi ruszin kisebbség és a külföldön élő ruszin közösségek közötti kapcsolatok. A hazai rendezvények rendszeres résztvevő a Szlovákiából, Kárpátaljáról, Romániából, Lengyelországból és a Vajdaságból érkező vendégek. A ruszinok által lakott országokban sorra alakultak meg a ruszin társadalmi szervezetek szövetségei, amelyek 2007. nyarán a Máramarosszigeten tartandó Ruszin Világtanács soron következő kongresszusán kívánják megalakítani a Ruszin Társadalmi Szervezetek Európai Szövetségét.