A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a szlovák anyanyelvűek száma kis mértékben, 11 816 főre csökkent, a szlovák nemzetiségűek száma viszont 70 százalékkal, 17 692 főre nőtt. A kisebbség kulturális értékeihez, hagyományaihoz kötődők száma 26 631 fő, míg a szlovák nyelvet családi, baráti körben használók száma 18 056 fő volt. Sajnálatos tény, hogy a szlovák kisebbség jelentős hányadát az idősebb korosztály alkotja, ez a kisebbség a leginkább elöregedő közösség hazánkban.
A mai Magyarországon a szlovákok az ország 11 megyéjében, valamint a fővárosban élnek nagyobb számban. A szlovák anyanyelvű, illetve nemzetiségű népesség mintegy 10 százaléka lakik a fővárosban, további közel harmaduk vidéki városokban, kétharmaduk pedig községekben él. Területileg szórtan, az ország valamennyi megyéjében 105 településén élnek szlovákok. Jelentősebb közösségek Budapesten, Békés megyében, valamint a Pilis hegység környéki falvakban találhatók. A magyarországi szlovákok mintegy kétharmada evangélikus, egyharmada katolikus vallású. Néhány evangélikus településen kisebb számban találhatók baptisták, a pilisi katolikusok között pedig adventista közösségek is működnek.
A 2006. évi kisebbségi választások előkészítése során 15 078 választópolgár kérte felvételét a szlovák kisebbségi választói jegyzékre. A választásra való felkészülést a közösség egységesen, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége és az Országos Szlovák Önkormányzat szervezésében kezdte meg. Az előkészületek során kiderült, hogy a jelölési eljárásban a Magyarországi Szlovákok Szövetsége nem képes képviselni az ország minden részén élő szlovákokat, ezért végül két választási tömörülés alakult ki. A Szövetséghez a pilisi, nógrádi és borsodi régió csatlakozott, míg az újonnan alakult Szlovák Választási Koalíció a dél-alföldi, zempléni, pest-vidéki és fővárosi szlovákságot fogta össze.
A választásokon szlovák kisebbségi jelölőszervezetként 12 egyesület jegyeztette be magát, ezek közül egy, a Fátra Kör ismeretlen a hazai szlovák közösség körében.
A 2006. október 1-jén megtartott választásokat követően 116 helyi szlovák önkormányzat alakult. Összesen 11 korábbi testület szűnt meg és 13 új jött létre – ezek túlnyomórészt olyan szlovákok által lakott települések, amelyekben korábban megelégedtek az egyesületi működéssel: Vértesszőlősön, Bánkon, Csömörön, Egyházasdengelegen, Jásdon, Kerepesen, Pilisen, Sóskúton, Tárnokon stb.
Az Országos Szlovák Önkormányzat (a továbbiakban: OSZÖ) az új kisebbségi választójogi változásokat kezdettől elfogadta. Pozitív eredménynek tekintik a jelölőszervezetek megjelenését a rendszerben, ami lehetővé tette a kisebbséghez nem tartozók kiszűrését. Ugyanakkor az egyetlen nem a közösséghez tartozókból alakult szlovák települési önkormányzat létét intő jelnek tekintik, mivel a jelenlegi szabályozás is utat enged a visszaélni kívánóknak, hiszen saját kisebbségi civil szervezet alapításával és bejegyzésével újra indulhatnak a választásokon, és így mandátumokat szerezhetnek a nem közösséghez tartozók is.
Az OSZÖ a 3. választási ciklus végére, a tárgyalt időszakban, végre a valódi önkormányzatok sorába lépett. Elsősorban azért, mert immár intézményeket működtet, megindult a kisebbségi törvény által jelzett kulturális autonómia útján. Az OSZÖ 2006-ban több mint 150 alkalmazottal 9 intézményt, köztük Békéscsabán és Szarvason, két szlovák iskolát működtetett, 600 gyermekkel.
Az OSZÖ oktatási programjának újabb lépéseként 2005 szeptemberétől átvette a békéscsabai Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium működtetését.
Az OSZÖ 2006. szeptemberi közgyűlése a Szlovák Óvodai Módszertani Központot Szlovák Pedagógiai Módszertani Központtá nyilvánította. Az intézmény módosított alapító okirata szerint szakmai tevékenységét immár az egész hazai szlovák közoktatás területére kiterjesztve végzi. Alapítása óta közel 30 módszertani füzetet adott ki, továbbá konferenciák, és szakmai tanácskozások egész sorát szervezte. A szlovák nyelv és irodalom magasabb szintű oktatásának érdekében szakmai együttműködést alakított ki a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Módszertani Központjával.
A OSZÖ 2007 tavaszán tárgyalásokat kezdeményezett a sátoraljaújhelyi Két Tannyelvű Általános Iskola és Diákotthon működtetésének átvételéről. Az önkormányzat intézményeinek száma ezzel tízre nő, terveiben további saját alapítású intézmény létrehozása nem szerepel.
2006. szeptember 30-án – a magyar és a szlovák külügyminiszter részvételével – került sor a tótkomlósi önkormányzat által fenntartott megújult és kibővített szlovák iskola ünnepélyes átadására.
Az OSZÖ – intézményei működésén túl, vagy azokkal karöltve – az elmúlt időszakban is megszervezte saját rendezvényeit, megjelentette kiadványait, amelyek az anyanyelvi oktatás, kulturális és hitéleti tevékenység fejlesztését szolgálják. Hagyományaihoz híven július első szombatján (Cirill és Metód szlovákiai nemzeti ünnepéhez kötődően) mindig más-más régióban rendezi meg a Magyarországi Szlovákok Napját. A hazai szlovákság központi ünnepsége 2005-ben a Nógrád megyei Vanyarcon, egy évvel később Tótkomlóson volt.
A Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete néprajzi, nyelvtudományi, történet-tudományi és szociológiai kutatásokat végez. Az intézmény szakmai tevékenységét hazai és szlovákiai szakemberekből álló Tudományos Tanács segíti, melynek tagjait további négy évre az OSZÖ 2006. december 13-i közgyűlése erősített meg.
A Vertigo Szlovák Színház hivatásos tagozata minden évben új előadással jelentkezik, miközben korábbi darabjait is repertoáron tartja. Az amatőr tagozattal együtt az elmúlt két évben 41 előadást tartottak a fővárosban és vidéken, nyolc alkalommal vendégeskedtek Szlovákiában. Rendszeres résztvevői a hazai Nemzetiségi Színházi Találkozóknak. A színház folytatta szoros együttműködését a Szarvasi Szlovák Színházzal. A szarvasi társulat is a Nemzetiségi Színházi Találkozók résztvevője, 2006-ban az ő Passió című előadásuk nyitotta a Találkozót.
A hét regionális szlovák közművelődési ház munkáját koordináló és saját kulturális tevékenységet is kifejtő Szlovák Közművelődési Központ 2005-ben és 2006-ban 29 millió Ft költségvetési támogatásban részesült. Az intézmény 2005-ben együttműködési megállapodást kötött a szlovákiai Nemzeti Közművelődési Központtal, amelynek eredményeként a következő évben több közös sikeres kulturális rendezvényt szerveztek.
A Szlovák Közművelődési Központ elsőként megalakult tagintézménye, a békéscsabai Szlovák Kultúra Háza 2006-ban ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját. Az évforduló tiszteletére a MNEKK támogatásával egy emlékalbum is megjelent.
A 2006. év eredménye, hogy Tótkomlóson a helyi szlovák önkormányzat tulajdonába került a NEKH beruházási támogatásával felújított szlovák regionális ház, amely az OSZÖ Szlovák Közművelődési Központjának tagintézményeként működik.
A Szlovák Dokumentációs Központ közreműködik a Ľudové noviny hetilap fotóarchívumának digitalizálásában, rendszerezésében és a kutatóintézet hanganyagainak feldolgozásában.
A Legatum Kht. immár 30-nál több tájháznak, néprajzi gyűjteménynek nyújt szakmai és szerény anyagi támogatást, amelyek fenntartói helyi szlovák kisebbségi önkormányzatok. 2005-ben értékeink védelméről rendeztek szakmai konferenciát, s ehhez kapcsolódóan támogatták riasztóberendezések beszerzését. A 2006. esztendő az értékek megőrzésének, konzerválásának szakmai éve volt. A Legatum Kht. évi 8 millió Ft működési támogatásban részesül. A társaság 2005-ben Sátoraljaújhely-Rudabányácskán régi lakóházat vásárolt, melyben felújítás után Zempléni Szlovák Tájházat rendeztek be. A projekt 6 millió Ft támogatást kapott a kisebbségi intézményi támogatási keretből. A Legatum Kht. megkezdte a szlovák tájházak egységes, kétnyelvű tájékoztató anyagainak kiadását.
A helyi szlovák önkormányzatok figyelemre méltó intézményfenntartói szerepet vállalnak, főként a tájházak esetében. Az elmúlt időszakban számos új gyűjtemény született, többek között Ecseren, Tatabánya-Bánhidán, Szügyben, Ősagárdon, Rudabányácskán, Dabas-Sáriban. Az önkormányzatok számos esetben – Piliscséven, Szügyben, Békéscsabán – tulajdonosai is az épületeknek. A békéscsabai szlovák önkormányzat 20 millió Ft-os beruházással bővítette a helyi Szlovák Tájházat közösségi teremmel, irodákkal. A Fővárosi Szlovák Önkormányzat az elmúlt két évben is megrendezte Szlovák Karácsonyát, de társszervezőként részt vett több egyházi, illetve Budapest egykori szlovák közösségeiről szóló konferenciák szervezésében is.
Kulturális téren a szlovák civil szervezetek igen aktívak voltak az elmúlt két évben. Az Országgyűlés kisebbségi civil szervezetek részére kiírt pályázatának adatai szerint 2005-ben országosan összesen 22 szlovák kisebbségi szervezet működött. Ezek többsége helyi bejegyzésű, a település kisebbségi közéletében aktív egyesület. Országos szinten a kisebbség képviseletét az 1948-ban alakult Magyarországi Szlovákok Szövetsége, valamint a rendszerváltást követően létrejött további civil szervezetek – a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete (1990), a Magyarországi Szlovák Írók és Művészek Egyesülete (1990), valamint a Prameň – Központi Szlovák Táncegyüttes (1991) vállalták fel.
A Magyarországi Szlovákok Szövetsége különböző korosztályoknak évenként megrendezte a „Slovenský škovránok” című énekversenyét. A rendezvények legkiemelkedőbb fellépőit több rendezvényükön felléptették, itthon és Szlovákiában, valamint a díjazottakkal készült felvételt CD-n is kiadták. A Szövetség ebben a két évben is megrendezte hagyományos bánki Szlovák Folklórtalálkozóját, amelyre az ország minden részéről érkeztek szlovák tánccsoportok, énekkarok. A Kisebbségek napjához kapcsolódóan a Szövetség évente rendez nagyszabású kulturális rendezvényt a Nógrád és Heves megyében élő szlovákok részvételével.
A Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete szintén hagyományosan szervez ifjúsági tábort a hazai szlovák fiatalok részvételével, illetve az elmúlt két évben is megrendezte szintén hagyományos „Alföldi Szlovák Kupa” elnevezésű nemzetközi teremfoci bajnokságát.
A tárgyalt időszakban a „Ľudové noviny” hetilapot a 2000-ben megkötött Kiadói Szerződés alapján a Magyar Hivatalos Közlönykiadó adta ki a Kisebbségi Közalapítvány anyagi támogatásával. A társaság elnök-vezérigazgatója 2006 júniusában levélben tájékoztatta az OSZÖ elnökét arról, hogy a lap veszteségeit tovább nem áll módjukban fedezni, és a Kiadói Szerződést felmondva a Ľudové noviny kiadását 2006. december 31-jével megszüntetik.
A NEKH szakmai közbenjárása és a Miniszterelnöki Hivatallal folytatott tárgyalások, valamint az OSZÖ anyagi hozzájárulása nyomán a kiadó vezetője úgy döntött, hogy 2007. január 1-jétől még egy évre kiadja a lapot. Ha ez idő alatt sikerül jelentősen csökkenteni az újság veszteségeit, további egy üzleti évre vállalják a hetilap kiadását. Az eset nemcsak a hazai kisebbségi sajtó finanszírozásának megoldatlanságára világított rá, hanem arra is, hogy az intézményfenntartó országos önkormányzatoknak a hétköznapi nehézségekre, váratlan problémák megoldására is fel kell készülniük.
Havonta megjelenő szlovák nyelvű lapot ad ki a Fővárosi Szlovák Önkormányzat (Budapeštiansky Slovák) és a Csabai Szlovákok Szervezete (Čabän). Tótkomlóson, az önkormányzati választásokat követően rövid szünet után újra megjelent a Tótkomlósi Hírmondó, amelyben továbbra is egyoldalas szlovák nyelvű melléklet található. A pilisszentkereszti önkormányzat szünetelteti a korábban két nyelven megjelenő Pilíšan – Pilisi Hírmondó című lapot. Az OSZÖ, valamint a Magyarországi Szlovák Írók és Művészek Egyesülete együttműködése alapján negyedévente továbbra is megjelenik a dél-alföldi szlovákság (nemzetközi) lapja, a Dolnozemský Slovák, továbbá közreműködnek három könyv közös megjelentetésében is.
Az elektronikus médiában a Magyar Televízió szlovák nyelvű Domovina című magazinja – hasonlóan a legtöbb kisebbségi műsorhoz – számottevő pozitív változást nem könyvelhetett el az elmúlt időszakban. A sugárzási idők nem lettek kedvezőbbek (heti 2 x 26 perc).
A Magyar Rádió szlovák nyelvű adása a korábbi tárgyalások eredményeként a többi kisebbségi adáshoz hasonlóan az MR4 néven indított új csatornán jelent meg, amelyet 2007. február 1-jétől az országos középhullámú frekvencián sugároz napi 12 órás műsoridőben. 2005-ben az OSZÖ delegált kurátort a Duna TV és a Magyar Rádió kuratóriumába.
Továbbra is készít szlovák nyelvű műsort – a Kisebbségi Közalapítvány támogatásával a Rádió Aktív (Zempléni szlovák hírek, Vasárnapi barangoló – szlovák magazin), valamint a Zemplén TV (Zempléni hírek).
Az OSZÖ anyaországi kapcsolataiban fontos előrelépést jelent, hogy a szlovák országgyűlés 2005 szeptemberében létrehozta a Határon Túli Szlovákok Hivatalát, mely a határokon túl élő szlovákokkal folyó kormányzati kapcsolatok felelőse szerve. A Hivatal létrehozásához jelentős mértékben járult hozzá a Határon Túli Szlovákok Világszövetsége. A Világszövetségnek mintegy 50 szlovák szervezet a tagja a világ minden tájáról. Magyarországról hat szervezet, köztük az OSZÖ is a tagszervezetek között található.
A tárgyalt időszakban, 2006. szeptember 22-én Pozsonyban összeült a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság, amely a jövő kiemelt feladatai között szerepeltette a békéscsabai szlovák iskola és diákotthon épületének rekonstrukcióját.
Az ösztöndíjasok, vendégtanárok és lektorok, pedagógusaink továbbképzése, vagy a jelentősen bővült erdei iskolai programok ügyében az OSZÖ szinte napi munkakapcsolatban áll a szlovák Oktatási Minisztériummal. Hasonlóan szoros együttműködés alakult ki a kulturális tárca több intézményével, elsősorban a Nemzeti Közművelődési Központtal.
Az OSZÖ az elmúlt időszakban is aktív tagja volt az Európai Kisebbségek Föderális Uniója (FUEN) Szláv Szekciójának. Az OSZÖ és intézményei a hivatalos kapcsolatokon túlmenően egyre több szállal kötődnek a vajdasági Szlovák Nemzeti Tanács, továbbá a Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetsége szervezeteihez.
