A 2001. évi népszámlálás szerint Magyarországon anyanyelvének a szlovén nyelvet 3187 fő, magát szlovén nemzetiségűnek pedig 3040 fő tekinti. A kapott adatok mindkét esetben meghaladják az 1990-es népszámlálás értékeit, a szlovén anyanyelvet vallók száma 21,3%-kal, a szlovén nemzetiséghez tartozást vállalók száma 37%-kal nőtt.
A szlovén kisebbség által hagyományosan lakott Rába-vidéki régió gazdasági elmaradottsága, és az ebből adódó viszonylagos szegénység jelenti a közösség legnagyobb gondját. A közelmúltban megalakult Őrségi Nemzeti Park és az Őrség-Raab-Goričko Natúrpark jelenthet a turizmushoz illeszkedő fejlesztési lehetőséget.
A 2006. október 1-jén megtartott kisebbségi önkormányzati választásokon 11 helyi szlovén kisebbségi önkormányzat megválasztására került sor. Szlovén kisebbségi névjegyzék összeállítását 29 településen kezdeményeztek, a választói névjegyzékre feliratkozottak száma 991 főt tett ki. A választók létszáma 13 településen haladta meg a törvényben előírt választási küszöböt jelentő 30 főt. A szlovének által lakott települések közül aktivitásban kiemelkedett Felsőszölnök (214 fő), Szentgotthárd (163 fő) és Szakonyfalu (78 fő). A nagyobb városok közül Szombathelyen 73-an, míg Budapest XVIII. Kerületében 60-an iratkoztak fel a névjegyzékre.
A választásokon a megszerezhető 55 képviselői mandátumért 67 jelölt indult versenyre. A szlovén jelölteket egy jelölő szervezet, a Magyarországi Szlovének Szövetsége támogatta. Két településen elmaradt a jelöltállítás, így a választás is, mivel a szlovén közösség civil szervezetei az itt indulni szándékozó, nem szlovén jelölteket nem támogatták.
A 11 településen kiírt választások mindegyikén érvényes választásra került sor, így összesen 11 szlovén kisebbségi önkormányzat alakult meg. Ez kisebb csökkenést jelent 2002-höz képest, amikor 12 szlovén kisebbségi önkormányzat alakult, de a megszűnő önkormányzatot nem szlovének alakították. A választáson való aktivitás meghaladta a 75%-ot, összesen 667 választó szavazott a szlovén listákra. A választási eredmények alapján a szlovén közösség középszintű (fővárosi és megyei) önkormányzatot nem hozhat létre.
A 2007. március 23-án megtartott országos önkormányzati választáson 15 tagú Szlovén Országos Önkormányzat alakult. Az Önkormányzat elnöke ismételten Ropos Márton lett.
A központi költségvetésből az Országos Szlovén Önkormányzat (a továbbiakban: OSZLÖ) működésének finanszírozásához 2007-ben és 2008-ban egyaránt 39,9 millió Ft-os állami költségvetési támogatásban részesült. Az önkormányzat költségvetéséhez járult még 2007-ben 16,2 és 2008-ban 16,9 millió Ft-os intézmény fenntartási támogatás.
Az OSZLÖ 2008 októberében elővásárlási szerződést kötött a felsőszölnöki volt paplak megvásárlásáról, melyben saját fenntartású intézményként Szlovén Tájházat kívánnak kialakítani. A kormányzat 2008 végén 15 millió Ft-os vissza nem térítendő támogatást nyújtott a paplak megvásárlásához. A fennmaradó vételárat az OSZLÖ a Szlovénia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázati támogatásából kívánja kiegyenlíteni.
Az OSZLÖ együttműködik a Magyarországi Szlovének Szövetségével, a települési és helyi kisebbségi önkormányzatokkal, nemzetiségi civil szervezetekkel. Együtt lépnek fel az anyanyelvápolás és oktatás, a kulturális tevékenység, a tájékoztatás és könyvkiadás terén, az intézmények és közösségek fenntartásában, a gazdasági tevékenység szervezésében.
A Magyarországi Szlovének Szövetsége, Szentgotthárdi központtal, folytatja a szlovén nyelv és kultúra ápolásának és megőrzésének érdekében végzett tevékenységét. A Szövetség 2008-ban 1,0 millió Ft-os működési támogatást kapott az Országgyűlés kisebbségi civil szervezetek számára elkülönített keretéből.
A szlovén anyanyelvi oktatás óvodától a felsőfokú oktatásig állami keretek között működik. Gondot jelent az alacsony tanulói létszám, a született gyermekek létszámának fogyása miatt tovább csökkent a szlovén nemzetiségi oktatásban résztvevő gyermekek és tanulók száma. Ennek fő oka a gyermeklétszám fogyása. A 2008/2009-es tanévben a szlovén nyelvet 6 óvodában és 2 általános iskolában oktatják. További 2 általános iskolában csökkentett óraszámmal, szakkör keretében folyik a szlovén nyelv oktatása. Szlovén óvodai nevelésben 80 gyermek, a szlovén nemzetiségi oktatásban 93 általános iskolás vesz részt. Szakköri nyelvoktatásban további 53 diák vesz részt.
Az óvodákban kétnyelvű program szerinti nevelés folyik. A felsőszölnöki általános iskolában két-tannyelvű szlovén oktatás, míg Apátistvánfalván szlovén nyelvoktatás folyik. A két kistelepülési szlovén iskola fenntartása az alacsony tanulói létszám miatt komoly gondot okoz a fenntartó önkormányzatnak. Az elmúlt években jelentősen megemelkedett az iskola fenntartás központi támogatása. A nemzetiségi iskolafenntartók számára kiírt kiegészítő támogatási pályázatból 2007-ben a felsőszölnöki önkormányzat 27,4 millió Ft-os, az apátistvánfalvi önkormányzat 17,89 millió Ft-os többlettámogatást kapott. 2008-ben a felsőszölnöki önkormányzat 30,9 millió Ft, míg az apátistvánfalvi önkormányzat 18,96 millió Ft kiegészítő támogatást kapott.
A kisebbségi oktatás kiegészítő támogatási keretéből az oktatási tárca 2006-ban a felsőszölnöki általános iskola felújítására 60 millió Ft-ot biztosított. Az ünnepélyes átadásra 2007. február 16-án került sor. 2008-ban sor került az apátistvánfalvai általános iskola felújítására is, az Oktatási és Kulturális Minisztérium 30 millió Ft-os támogatást biztosított a munkálatok finanszírozására.
A szlovén nyelv középiskolai oktatása a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban folyik.Csökkentett óraszámmal, szakkör keretében folyik a szlovén nyelv oktatása a III. Béla Szakképző Iskolában, itt 12 tanuló vesz részt az oktatásban. Szlovén nyelv és irodalom szakos felsőfokú képzés a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szlovén Tanszékén biztosított, itt hat diák tanul. További felsőfokú oktatásra szlovéniai felsőoktatási intézményekben van lehetőség. A szlovén oktatást segíti a Szombathelyen tevékenykedő anyaországi lektor és a Szentgotthárdon működő szaktanácsadó.
A közművelődés, a hagyományőrzés és az amatőr művészeti tevékenység területén tapasztalható a szlovén kisebbség legnagyobb aktivitása és sokszínűsége. 9 felnőtt és 4 gyermekcsoport – többségük a kistelepüléseken – foglalkozik a szlovén kultúra ápolásával, a kulturális örökség és értékek megőrzésével. A szlovén közművelődés és a művészeti tevékenység bemutatásában fontos szerepe van a szentgotthárdi Szlovén Kulturális és Információs Központnak. A magyarországi szlovén kulturális örökség tárgyi emlékeit két múzeum is őrzi. Szentgotthárdon a Pável Ágoston Múzeum, Mohácson pedig a Kanizsai Dorottya Múzeum várja a látogatókat.
Szentgotthárdon, az OSZLÖ kisebbségi intézményeként 2000-től működik a szlovén nyelven sugárzó „Radio Monoster”.
Az utóbbi időben növekedett a Rádió hallgathatósága, besugárzási területe. 2005-ben elkészült a nagyobb teljesítményű szentgotthárdi adórendszer, majd 2006-ban – 6 millió Ft-os kormányzati támogatással – elkészült Felsőszölnökön az új átjátszó adó, mely a 97,7 MHz-es frekvencián sugározza a szlovén műsorokat.
Szentgotthárdon szerkesztik a hazai szlovének, 2006-tól immár hetente megjelenő lapját a “Porabje”-t, mely szlovén nyelvjárásban és irodalmi nyelven is tartalmaz írásokat. A Kisebbségi Közalapítvány a lap megjelentetéséhez 2008-ban 24,77 millió Ft támogatást nyújtott. A szlovén nyelvű kiadói tevékenységet a Magyarországi Szlovének Szövetsége szervezi, évente két-három új kötet és a Szlovén Kalendárium jelenik meg. A szlovén kisebbség számára a Magyar Rádióban heti 30 perces országos sugárzású rádióműsor, a Magyar Televízióban havonta kétszer 25 perces televíziós műsor készül szlovén nyelven.
A szlovén kisebbség jelentős eseményeként 2006. december 19-én, a szlovén közösségért végzett több évtizedes tevékenységéért megosztott „Kisebbségekért Díjban” részesült Mukicsné Kozár Mária néprajzos, újságíró, és Mukics Ferenc újságíró, a Szlovén Rádió főszerkesztője.
A szlovén kisebbséghez tartozók római katolikus vallásúak. Az OSZLÖ törekvéseinek köszönhetően mára három településen (Dolnji senik – Alsószölnök, Gornji senik – Felsőszölnökön és Andovci – Szakonyfalu) szlovén nyelvű plébános tevékenykedik.
Ennek következtében az egyházi szertartások, és a hitoktatás nagyrészt anyanyelven folyik.
A független Szlovénia megalakulása óta egyre bővül a helyi közösségek, az önkormányzatok, a Szövetség és a közvetlen lakosság kapcsolata a szomszédos anyanemzet kulturális és gazdasági szervezeteivel. Ezt nagyban segítették a Felsőszölnök-Martinje és a Kétvölgy-Čepinci települések között kiépített utak. A magyar-szlovén határon 2007. decemberében megszűnt a határellenőrzés, miután mindkét ország csatlakozott a Schengeni övezethez.
A Szlovén Köztársaság kiemelt fontosságot tulajdonít a határon túli szlovén közösségeknek. Ennek része az anyaország és az Országos Szlovén Önkormányzat, illetve a magyarországi szlovének közötti együttműködés. Az anyaország anyagilag is támogatja a szlovén közösséget, így – egyebek mellett – biztosítja a Magyarországi Szlovének Szövetsége költségvetésének nagyobb hányadát.
Magyarország és Szlovénia együttműködése a kisebbségek érdekében példaértékű. 1995. április 4-én tartotta meg alakuló ülését a Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság. A bizottsági munkában az OSZLÖ és a Magyarországi Szlovének Szövetsége is részt vesz. A Bizottság X. ülésére 2008. április 25-én Budapesten került sor.
