A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 33 792 német anyanyelvű, 62 233 német nemzetiségű állampolgár él Magyarországon, 88 416 személy kötődik a német kulturális értékekhez, hagyományokhoz, és 53 040 fő használja a német nyelvet családi, baráti közösségben. A legnagyobb közösség Baranyában él, de Budapesten és valamennyi megyében élnek németek, nagyrészt olyan településeken, ahol a magyarság többségben.
A 2006. évi kisebbségi önkormányzati választásokra a hazai német közösség körültekintően felkészült. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (a továbbiakban: MNOÖ) valamennyi németek által lakott régióban tájékoztató összejöveteleket, képzéseket szervezett. A német kisebbségi választói jegyzékre 557 településen közel 46 ezer választópolgár iratkozott fel. Új kisebbségi önkormányzat 50 településen alakult.
A megyei és országos önkormányzat választásakor Budapesten a Budapesti Német Iskolaegyesület és a Nemzetiségi Származású Polgárok Egyesülete, az országos testület megválasztására a Baranyai Német Önkormányzatok Szövetsége állíthat listát.
A MNOÖ 1995. évi első megalakulásának napját az országos önkormányzat a Magyarországi Német Önkormányzatok Napjává nyilvánította, melyet minden év január második szombatján gálaműsorral ünnepelnek meg. Az ünnepség keretében kerül sor az „Ehrennadel in Gold”, a magyarországi németek legmagasabb kitüntetésének, valamint a fiatalok tevékenységét elismerő „Valeria-Koch-Preis” elismerések átadására.
Az országos önkormányzat a kisebbségi önkormányzatok munkáját 13 regionális irodán keresztül segíti. Az országos önkormányzat bizottságai révén szorosan együttműködik a németség országos egyesületeivel, intézményeivel, kiemelt figyelmet fordít az oktatási-nevelési intézményekre.
A 2005/2006-os tanévben 8 német anyanyelvű és 214 kétnyelvű óvodába összesen 14 757 gyermek járt, 4 anyanyelvű és 33 kétnyelvű oktatást biztosító, valamint 271 nyelvoktató általános iskola működik hazánkban, összesen 47 403 tanulóval.
A magyarországi németek nevelési-oktatási intézményhálózata kiépült, az elmúlt évtizedben jelentős számszerű fejlődést mutat. Az oktatási reformok és a kisebbségi önkormányzatok törekvéseinek eredményeként emelkedett a német nemzetiségi nyelvoktató gimnáziumok száma is.
A magyarországi németeknek nincs kizárólag anyanyelven oktató intézményük. A nyelvoktató intézményekben a nemzetiségi ismereteken felül magasabb óraszámban oktatják a német nyelvet. Folyamatosan történik ezen iskolák tankönyvellátása is. A kétnyelvű intézmények számára vendégtanárok segítségével készültek oktatási segédanyagok.
A német nyelvű szakmunkásképzés még nem eléggé elterjedt. Néhány intézményt találunk mindössze, ahol német nemzetiségi általános iskolák végzős tanulói lehetőséget kapnak szakmájuk német nyelven történő elsajátítására.
Az Oktatási Minisztérium és Baden–Württemberg tartomány 2005. január 26-án megállapodást kötött az iskolai oktatás területén már jól működő együttműködés további elmélyítéséről. A közös iskolai projektek a Budapesti Német Iskolát, a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központját, és egész Magyarország területén azokat az iskolákat érintik, amelyek a német Kultuszminiszteri Konferencia II. fokozatú „DSD“ német diplomáját adják ki. Szakértői bizottságok dolgozták ki a modern idegennyelv-tanítás és az iskolavezetés-koordináció szakmai referenciáit.
Középiskolai német nyelvtanár-képzés 4 egyetemen folyik, 7 pedagógiai főiskolán lehet német szakos tanári ill. tanítói diplomát szerezni, 3 főiskolán, illetve főiskolai karon folyik német nemzetiségi óvodapedagógus képzés.
Változatlanul komoly problémát jelent a kétnyelvű oktatást végző iskolák pedagógus-ellátottsága. Csupán átmeneti megoldásnak tekinthetők a Pécsi Egyetemen és a Bajai Eötvös József Főiskolán elindított akkreditált szakirányú továbbképzések, további nappali tagozatos kétnyelvű pedagógusképzésre van szükség.
A MNOÖ legfőbb feladatának tekinti a kulturális autonómia kialakítását, az oktatás színvonalának emelését, a lehetőségekhez mérten minél több intézmény átvételét, a személyi feltételek javítását, a kétnyelvű oktatás biztosításához szükséges kétnyelvű pedagógusképzés beindításának kezdeményezését és támogatását.
Az országos önkormányzat fenntartásában működő intézmények száma növekedett. A Valeria Koch Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium és a pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumot. A bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központműködését az országos önkormányzat, a működtető Közalapítvány tagjaként évente jelentős összeggel támogatja.
A magyarországi német egyesületek száma több százra tehető, kultúrcsoportok, énekkarok, zenekarok, táncegyüttesek működnek bejegyzett egyesületként.
Országos egyesületként működik a pécsi Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület, a Magyarországi Ifjú Németek Közössége (Gemeinschaft Junger Ungarndeutscher), a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa (Landesrat), a a Magyarországi Német Alkotók és Művészek Szövetsége (VudAK), a Magyarországi Német Iskolaegyletek Szövetsége (BUSCH), a Német Kulturegyesület, a Jakob Bleyer Egyesület, és az 1998-ban alakult és a háború előtt Magyarországon is nagy hagyományokkal rendelkező diákegyleteket feléleszteni kívánó Magyarországi Német Hallgatók Egyesülete.
A 300 kulturális egyesületet magába foglaló Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának (Landesrat) célja a német népi kulturális hagyományok ápolása és fejlesztése, az ifjúság kulturális képzésének és továbbképzésének támogatása, országos fesztiválok szervezése felnőtt és ifjúsági kategóriában, együttműködés hazai és külföldi szervezetekkel a német nemzetiségi hagyományok ápolása és fejlesztése érdekében.
Tíz éve tevékenykedik a Magyarországi Német Iskolaegyletek Szövetsége. A szövetség kezdeményezte, és anyagilag is támogatta a sikeresen működő, népszerű BUSCH-Akadémiát, negyedévente megjelenő folyóiratot adnak ki, országos vetélkedőt, nyári táborokat szervez, kapcsolatban áll külföldi társszervezetekkel.
Az egyesületek működését az Országgyűlés, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a MNOÖ támogatásai biztosítják. Programjaikat a Német Belügyminisztérium, a Kisebbségi Közalapítvány, a MNOÖ, a Mobilitás, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásaiból.
A magyarországi németség intézményhálózatának fontos eleme az országos gyűjtőkörrel rendelkező Tatai Német Nemzetiségi Múzeum (Ungarndeutsches Museum Totis). A múzeum mintegy 20 ezer leltári darabot felölelő anyagában megtalálhatók az ország valamennyi, németek által lakott vidékéről származó emlékek, melyeket időszakos és tematikus kiállításokon mutatnak be.
A magyarországi németek kultúrájának mentésére, dokumentálására, a tárgyi emlékek megőrzésére induló mozgalmak eredményeként ma sokhelyütt találunk helytörténeti gyűjteményeket, falumúzeumokat, tájházakat, számos településről készült monográfia. 2006-ban Budaörsön került sor a hagyományőrzés egyik legfontosabb bázisának számító mintegy 60 német tájház fenntartóinak második országos találkozójára.
A Deutsche Bühne Ungarn – Szekszárdi Német Színház országos feladatkörrel felruházott, önálló intézmény. Az intézmény 2004. január 1-jétől a Tolna Megyei Önkormányzat és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata között megkötött egyezmény alapján az országos önkormányzat részfenntartásában működik. A Budapesti Német SzínházLétrehozását és Támogatását Szolgáló Közhasznú Egyesület afővárosi német nyelvű színjátszás tradícióinak felélesztésére alakult. 2003 óta működik a színházi mozgalom támogatói által létrehozott Egyesület a magyarországi német nyelvű amatőr színjátszásért.
A német nemzetiségi báziskönyvtárak módszertani, koordinációs központi feladatait az Országos Idegen Nyelvű Könyvtár látja el. A báziskönyvtárak mai állománya, különösen a német nyelvtudás elmélyítését szolgáló kiadványok, kazetták, szakkönyvek, gyermekeknek szóló mesekönyvek, összefoglaló jellegű kézikönyvek területén hiányos.
A Magyarországon élő németség nagyobbik része római katolikus vallású. Evangélikus települések Győr-Moson-Sopron, Tolna és Baranya megyében találhatók. Elszórtan élnek még református vallású németek is az országban. Az elmúlt évtizedekben, de elsősorban a háborút követő két évtized során a németség nyelvhasználata erősen beszűkült, a nyelvváltás fokozottan érvényes volt az egyházi szertartásokra is, hiszen a közének, a prédikáció mindig magyar nyelven folyt. Bár az elmúlt években előtérbe került az anyanyelvű istentiszteletek iránti igény, sokhelyütt nehézségekbe ütközik a német nyelvű istentisztelet szervezése, kevés a németül miséző lelkész.
A Szent Gellért Katolikus Egyesület évente egy országos találkozót, megyei rendezvényeket, hazai és külföldi zarándoklatokat, német nyelvű katolikus nyári táborokat szervez. Az egyesület rendszeresen szerepel a hazai németség lapjában, a Neue Zeitungban, ezen kívül saját kiadványai is megjelennek. A Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa egyházzenei munkaközössége feladatának tekinti a német nyelvű hagyományok, a magyarországi németek egyházzenei örökségének felélesztését és gondozását, a tárgyi emlékek gyűjtését.
A magyarországi németekről szóló kutatásokat a Magyarországi Németek Kutatási és Tanárképzési Központja koordinálja. Munkájuk fontos része a tanárképzésben való részvétel, tanterv-véleményezés, curriculumok készítése, továbbképzések szervezése. Rendszeresen megjelentetik kiadványaikat, a magyarországi németek nyelvéről, irodalmáról, kultúrájáról, néprajzáról és történelméről szóló tanulmányokkal.
A Neue Zeitung a németség egyetlen rendszeresen megjelenő lapja. Az újság hetente 16 oldal terjedelemben jelenik meg. Rendszeres melléklete a gyerekeknek szóló NZ-Junior, a Magyarországi Ifjú Németek Közössége oldalai, és kéthetente olvasható a Magyarországi Német Katolikusok oldala. A lapban évente négyszer jelenik meg a Magyarországi Német Iskolaegyletek „BUSCH-Trommel” című 12 oldalas hírlevele. Az országos önkormányzat megbízásából a Neue Zeitung szerkesztőségében készül a Deutscher Kalender. A lap megjelentetését a Kisebbségi Közalapítvány 2005-ben 32 013 679 Ft, 2006-ban 41 539 963 Ft támogatással segítette.
Több országos egyesület jelentet meg újságokat, kiadványokat. Legismertebb közülük a Jakob Bleyer Közösség kiadásában megjelenő Vasárnapi Újság (Sonntagsblatt). Országos szinten sok helyi lap rendelkezik német nyelvű melléklettel, Budapesten több kerületi újságban jelennek meg alkalmanként német nyelven cikkek, többnyire a kerületi kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére.
A Magyar Rádió napi 2 órás országos sugárzású német nemzetiségi adással jelentkezik. Emellett több helyi rádió, így Baján és Mohácson is, rendszeresen sugároz német programokat. Ugyancsak Pécsett készül a Magyar Televízió országos sugárzású német nemzetiségi televíziós magazinműsora, az Unser Bildschirm. Az elmúlt néhány évben számos helyi kábeltelevízió is indított német nyelvű programot.
2000 óta működik a Magyarországi Németek Háza a budapesti Lendvay utcában. Itt működik a Neue Zeitung szerkesztősége, a németség országos egyesületei (Magyarországi Ifjú Németek Közössége, Magyarországi Német Iskolaegyletek Szövetsége, Német Ének-, Zene-és Tánckarok Országos Tanácsa, Jakob Bleyer Egyesület), valamint egy német könyvtár. Itt alakították ki a magyarországi németek archívumát is.
A MNOÖ kulturális autonómia koncepciójában fontos helyet foglal el a német nemzetiségi közművelődés szervezése, az együttesek, civil szervezetek támogatása. Kiemelt jelentőségű annak a közművelődési hálózatnak a létrehozása, mely budapesti központtal koordinálja, és szakmailag támogatja az országban létesült közösségi házak tevékenységét. A Magyarországi Német Közművelődési Központ (Ungarndeutsches Kulturzentrum) székhelye szintén Budapesten, a Magyarországi Németek Házában van.
Az országos önkormányzat a Német Ház és belvárosi ingatlanai működtetésére egy korlátolt felelősségű társaságot hozott létre. A városlődi községi önkormányzattal közösen alapított Városlődi Villa Kht. feladata a városlődi Iglauer Park működtetése.
A MNOÖ szoros kapcsolatban áll a német nyelvű országokkal és régiókkal, az európai német kisebbségi szervezetekkel, valamint a német nyelvű országok más anyanyelvű kisebbségeivel. Több éve intenzív és gyümölcsöző az együttműködés a Trentino-Südtirol tartományban élő németséggel. A tartomány továbbképzési lehetőségeket biztosít nemzetiségi intézmények pedagógusainak, művészeti együttesek vezetőinek, testvér-települési kapcsolatokat szorgalmaz.
A MNOÖ tagja a FUEN-Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (Föderalistische Union Europäischer Volksgruppen), a kongresszuson rendszeresen képviseltetik magukat. Az önkormányzat jó kapcsolatokat ápol a német nyelvű országok budapesti nagykövetségeivel, kultúrintézeteivel, és az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemmel.
Németország rendszeresen támogatja a magyarországi németeket. A magyarországi németek támogatása állami, tartományi és alapítványi forrásból történik, kiemelten Bayern és Baden-Württemberg tartományok, a Dunai Svábok Kulturális Alapítványa (Donauschwäbische Kulturstiftung des Landes Baden-Württemberg), a Külügyi Kapcsolatok Intézete (Institut für Auslandsbeziehungen), a Goethe Intézet (Goethe-Institut), a Szövetségi Hivatal (Bundesverwaltungsamt) és a Német Akadémiai Csereszolgálat (Deutscher Akademischer Austauschdienst) révén. Szövetségi és tartományi forrásokból ösztöndíjakat biztosít tudományos kutatók számára, könyvtárakat támogat, segíti a szekszárdi Német Színház működését, támogatja a magyar és német egyházak közötti együttműködést, németek által is lakott településeknek kórházi felszereléseket juttat, németországi továbbképzéseket biztosít bizonyos szakmák művelőinek, magyarországi német intézményi beruházásokat támogat, hozzájárul a MNOÖ által működtetett regionális irodák fenntartásához, támogatja az országos ill. regionális kulturális rendezvényeket. Rendkívül fontos az itt dolgozó vendégtanárok munkája, akik az oktatáson kívül tevékenyen részt vesznek a pedagógusok továbbképzésében, valamint segédanyagok és tankönyvek összeállításában.
A támogatásokat, a MNOÖ-val történő rendszeres konzultáció alapján, a Goethe Intézet és a támogatást nyújtó tartományok illetékes minisztériumainak szervezésében a Magyar-Német Kulturális Vegyes Bizottság Állandó Albizottsága koordinálja. Az Albizottság kétévente ülésezik, legutóbb ülésükre 2005. októberében Magyarországon került sor.
Mintegy 200 németek által lakott településnek van partnerkapcsolata Németországban, illetve Ausztriában, ily módon is kötődve az anya-, illetve nyelvnemzethez. Kulturális egyesületek, diákcsoportok, pedagógusok csereutazásán túl az együttműködés gazdasági lehetőségeinek kiaknázása is tapasztalható.
