Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen 2017 – Magyarországi Németek Néprajza 32.

Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen 2017 – Magyarországi Németek Néprajza 32.

Szerkesztő: Manherz Károly

Az ELTE BTK Germanisztikai Intézet és a Magyar Néprajzi Társaság kiadása

Tartalma:

Viktória Muka: Verglelichende untersuchung des Sankt-Johanner Kodex A Mosonszentjánosi kódex összehasonlító vizsgálata

Szandra Titanilla Fuchs: Der Tod, das Begräbnis und die Friedhofskultur bei den Deutschen in Schambek und Maan, mit besonderen Hinblick auf die deutschen Grabinschriften A zsámbéki és mányi németek halotti és temetői kultúrája, különös tekintettel a német nyelvű sírfeliratokra

Ildikó Wilhelm-Tárnoky: Die Frauentracht der Bauern und der Handwerker in Bohl A paraszti női népviselet és az iparosok ruházata Bólyban

Mária Cecília Gulyás: Die ungarndeutsche Volkstracht von Taath A táti német nemzetiségi népviselet

Antal György Diószegi: Eine bewegende Familiengeschichte im 20. Jahrhundert (Die Spillenberg Familie aus der Zips) Spillenberg sorsok a XX. századi Kárpát-medence történeti világában

Muka Viktória: A Mosonszentjánosi kódex összehasonlító vizsgálata

A tanulmány az elmúlt évtizedek témát érintő kutatómunkájához kapcsolódik. Manherz Károly 1991-ben megjelent munkája a kódex képeinek vizsgálatával foglalkozott, majd 2011-ben megjelent az a kétkötetes kiadás, melynek első kötete a kódexben található szövegek és dalok betűhív átírását közli, míg a második kötetben a kódex fotoreprodukciója található. Jelen írás Kögl Szeverin kutatásaira alapozva a Mosonszentjánosi Kódex szövegeit veti össze más kódexek szövegével, különös tekintettel a nyelvjárási alakokra és a szövegek másolása során keletkezett változatokra.

Fuchs Szandra Titanilla: A zsámbéki és mányi németek halotti és temetői kultúrája, különös tekintettel a német nyelvű sírfeliratokra

Ez az alapos tanulmány egyben hiánypótló is, mert a vizsgált települések temetkezési szokásairól eddig nem készült dokumentáció. Az adatgyűjtés során nem csupán zsámbéki és mányi lakosok, hanem a Németországba kitelepített interjúalanyok is jelentősen hozzájárultak a terjedelmes fotóanyag szóbeli értelmezéséhez. A sírfeliratok, valamint motívumok gyűjtése Mányban egy, míg Zsámbékon négy temetőben is megtörtént. A téma feldolgozása során a szerző részletesen tárgyalja a sírfeliratok szerkezetét, jellemző szófordulatait, és a kőfaragó mesterek kreatív megoldásait. Az elemzés mintegy százötven évet fog át és 234 sírfelirat dokumentációját tartalmazza.

Gulyás Mária Cecília: A paraszti női népviselet és az iparosok ruházata Bólyban

A dolgozat az eddig még feldolgozatlan táti népviseletet mutatja be, amihez archív fotók, kérdőívek, interjúk és a szerző saját fényképei nyújtanak segítséget. A népviselet bemutatása során külön tárgyalja a nők, a férfiak és a gyerekek ruházatát, valamint a különböző generációk által hordott ruhadarabokat. Nem csupán a ruházat, hanem a fejfedők, nők esetében a hajviselet, a zsebkendők és az ékszerek is bemutatásra kerülnek; a férfiaknál pedig a bajusz és szakáll divatnak megfelelő viseletéről is szól a szerző. A népviselet díszes darabjai szorosan kapcsolódnak az egyes ünnepekhez, melyeken hordták azokat, pl. keresztelőkhöz, esküvőkhöz, temetésekhez. A korabeli fotók ezekbe is bepillantást engednek.

Diószegi Antal György: Spillenberg sorsok a XX. századi Kárpát-medence történeti világában

A szerző a szepességi Spillenberg-család több generációjának sorsát mutatja be a 20. századi történelem viharaiban. A család tagjai közül többen katonaként szolgáltak az első világháborúban, mások a második világháború poklát járták meg, megélve a hadifogság szenvedéseit is. A nőket sem kímélték az események, az ő sorsukat is számos, a családi emlékezetben megőrzött történet mutatja be. Megjelenik a családtörténetben az 1956-os forradalom is, következményeivel együtt. Egy család sajátos szempontjaiból tekinthetjük át a 20. század hazánkat érintő fontos eseményeit.