Bolgár nemzetiségi ünnepek

rtemagicc ujev.jpgJanuár 1. – Újév, Szurvakane
A legjellegzetesebb újévi szokás Bulgáriában a szurvakane (újévköszöntés somfaággal). Január 1-én a 12 évesnél fiatalabb gyerekek csoportokba verődve körbejárják a rokonokat és az ismerősöket, és felfűzött pattogatott kukoricával, szárított gyümölcsökkel, fémpénzekkel, gyapjúval díszített somfaágakkal ütögetik őket, miközben köszöntő versikéket mondanak, amelyekkel egészséget és bőséget kívánnak az új esztendőre. A felnőttek apró ajándékokat adnak viszonzásul a gyerekeknek.

rtemagicc bolgar_vizker_02.jpg

Január 6. – Vízkereszt, Jordan-nap
A mi urunk Jézus Krisztus megkeresztelése. (Vízkereszt, Epifánia, Theofánia.) Közvetlenül nyilvános tanításának megkezdése előtt, Jézus a Jordán folyónál keresztelő Jánoshoz ment, aki Őt akkor megkeresztelte. Keresztelésekor megnyilatkozott a Szent Háromság: az Atya szózata hallatszott az égből, a Fiú a Jordánban testileg volt jelen, a Szent Lélek pedig galamb képében szállt alá a megnyílt egekből. Innen ered az ünnep görög neve: Theofánia, vagyis Isten megjelenése.
Vízkereszt napját a fény és a megvilágosodás napjának is tartják. Az ortodox kánon szerint vízszenteléssel ünneplik meg. A víz megkeresztelése után a pap a keresztet a folyóba vagy a tengerbe dobja, és a férfiak utána ugranak, hogy kihozzák. Azt tartják, hogy ha a kereszt belefagy a vízbe, az év termékeny lesz, a nép pedig egészséges. Korán reggel, napfelkelte előtt a lányok és az asszonyok elmennek friss „keresztelt” vízért. A pataknál vagy a kút mellett lemossák a házi ikont és az ekevasat, és az arcukat is megmossák, hogy egészségesek legyenek.

Január 7. – Iván-nap

rtemagicc bolgarok_ivan_nap.jpg

Vízkereszt másodnapja. Keresztelő Szent János főünnepe. János az Abia rendjéből való Zakariás papnak és feleségének, Erzsébetnek volt a fia. Életének legjelentősebb cselekedete: Jézus Krisztus megkeresztelése. Ünnepét ezért a legrégibb idők óta közvetlenül a Vízkereszt után tartják meg.

Keresztelő Szent János napján folytatódnak a víz egészséghozó erejébe vetett hittel kapcsolatos szokások és szertartások. Megfürdenek az ifjú házasok, akik azon a télen Iván-napig kötöttek házasságot, megfürdenek a névnaposok, valamint az eljegyzett lányok és legények.

Január 8. – Bábanap

rtemagicc bolgar_babanap.jpg

A bábanap az egyik nagy női ünnep, amely a bábáknak – a szülésnél segítő asszonyoknak -, valamint a szülésen átesett fiatalasszonyoknak az ünnepe. Az ünnephez kapcsolódó szertartásokban azon idős asszonyok iránti tisztelet fejeződik ki, akik a szülő nők felett bábáskodtak.

Február 1. – Szt. Trifon vértanú napja

rtemagicc bolgar_trifon.jpg

Szent Trifon Lampaszkosz frígiai városban született, szegény sorsú szülőktől. Ifjú korában libapásztor is volt. Isteni kegyelemtől eltelve, elnyerte a gyógyítás adományát, és meggyógyította III. Gordiánosz császár (238-244) démonoktól gyötört lányát is. Dekiosz császár (249-251) keresztényüldözése idején Trifont elfogták és Nikeába hurcolták. Válogatott kínzásokkal akarták rábírni, hogy tagadja meg keresztény hitét, ő azonban állhatatos maradt. Ezért 250-ben lefejezték. Ereklyéit Kotor város (Montenegró) római katolikus székesegyházában őrzik, amely egyébként Szent Trifonnak, mint a város védőszentjének szenteltek.
Szent Trifon a bolgár néphitben a szőlő védőszentje. Ez a nap nemcsak a szőlészek, hanem a kertészek és a kocsmárosok ünnepe is.

Február 14. – Bolgár Egyesület Napja
Magyarországi Bolgárok Egyesületét (MBE) a Magyarországon élő bolgár kertészek alapították 1914-ben; első elnöke Lazar Ivanov volt. Az egyesület közel egy évszázados fennállása óta folyamatos és aktív kulturális, valamint szervezőtevékenységet folytat, melynek elismeréseként 1964-ben megkapta a Cirill és Metód Érdemérem I. fokozatát. A szervezet sokat tett a hazánkban élő bolgárság identitásának, kultúrájának és hagyományainak megőrzése és továbbadása érdelében.

Március 1. – Baba Márta – Mártenica

rtemagicc martenica_.jpg

Március elseje a bolgárok számára a tavasz kezdetét jelenti. Ezen a napon a rokonok, barátok és ismerősök régi hagyomány szerint piros és fehér fonalból készült martenicát ajándékoznak egymásnak. A piros szín a gonosz erők távoltartására szolgál, a fehér szín az egészség, az erő és a boldogság jelképe. A népszokás szerint, amikor az ember az első fecskét vagy gólyát megpillantja, leveszi a március elsején feltűzött martenicát, amelyet felköt egy faágra vagy egy kő alá rejti, és azt mondja: “Vidd el a tél nehézségeit, és hozd el a tavasz szépségét!”

Március 3. – Bulgária nemzeti ünnepe
Bulgária 1878-as török uralom alól való felszabadulásának napja.
A török uralom Bulgáriában 1396-tól, Vidin várának, az utolsó bolgár erősségnek elfoglalásától, az 1878-as orosz-török háború lezárulásáig tartott.

A bolgárok történelmében meghatározó és keserű időszak a törökök ötszáz éves uralma, ám nagy sikerükként értékelhető, hogy ilyen hosszú elnyomás ellenére is megőrizték nyelvüket, vallásukat és kultúrájukat. Ebben igen nagy szerepük volt a kolostoroknak, köztük például az Athosz-hegy (ma Görögországban különleges jogállású terület) kolostorainak.

Bolgár Húsvét
Az ortodoxia számára a Húsvét a legnagyobb ünnep: Krisztus feltámadása az ünnepek ünnepe. Az ortodoxok mélyen átélik a Húsvét csodálatos spiritualitását, dicsőítő szertartásokat végeznek, amelyek már Virágvasárnap megkezdődnek.
A nagyhét jellegzetes szertartásai az olajok megáldása nagyszerdán és a kínszenvedés evangéliumain keresztül megélt keresztúti ájtatosság.

Az ünnephez tartozó népszokások: Nagyhétfőn, nagykedden és nagyszerdán az otthon kitakarítása a fő feladat, ez a rutintevékenység ilyenkor szimbolikus megtisztító jelleget ölt.
Nagycsütörtökön szigorúan tilos dolgozni (hogy ne legyen jégeső), ezen a napon kell azonban megfesteni a húsvéti tojásokat.
Nagypénteken Nyugat-Bulgáriában különböző motívumokkal díszítik a megfestett tojásokat.
Nagyszombaton az asszonyok kimennek a temetőbe, megöntözik és megtömjénezik a sírokat, és festett tojást és kenyeret osztanak szét a halottak lelkéért. Általában szombaton dagasztják és sütik meg a húsvéti kenyereket is.

Május 6. – Szent György-nap

rtemagicc szentgyorgy.jpg

A keleti egyházban Szent György Demeterrel, Prokópiosszal és Theodórosszal együtt a nagy katonaszentek közé tartozik. Őket gyakran a „nagyvértanúk” névvel illetik, és teljes katonai díszben ábrázolják. György volt közülük a zászlótartó, és ebben a minőségben kiemelkedő helye van köztük.
A kappodokiai szent magas katonai rangot töltött be, de elkötelezett hite, Krisztis tanításainak követése miatt 288-ban megkínozták, majd lefejezték. A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni.

Szent György-nap az egyik legnagyobb tavaszi ünnep, amely egybeesik a természet kivirágzásával. A nép az évet két ciklusra bontja: Szent György-naptól Demeter-napig tart a nyári ciklus, és Demeter-naptól Szent György-napig a téli ciklus. Szent Györgyöt a bolgárok a juhpásztorok és nyájak védőszentjének tartják. Ünnepnapjától kezdődik az új állattartási év, a fejés, a bárányvágás, s a munkaszerződések megújítása.
Ezen a napon a házakat és a gazdaságokat zöld koszorúkkal díszítik fel, kígyózik a horó körtánc, lengenek a felékesített hinták.
Szent György-naphoz rengeteg szokás és szertartás kapcsolódik, amelyek mindegyikének az a célja, hogy az emberek egészségesek legyenek, az állatok szaporodjanak és sok tejet adjanak.

Május 24. – A Bolgár kultúra, a szláv írásbeliség napja
Az identitás és a nemzeti kultúra megőrzésének záloga a nyelv megtartása; ehhez a gondolathoz kapcsolódik a szláv írásbeliség ünnepnapja.

Október 19. – Magyar-Bolgár, Bolgár-Magyar barátság napja

Október 26. – Demeter-nap

rtemagicc demeternap.jpg

Szaloniki Szent Demeter vértanú, az ortodox egyház egyik legtiszteltebb szentje.
A keresztényüldöző Maximianus keletrómai társcsászár parancsára halt vértanúhalált Thesszaloniké városában, amelynek védőszentje lett.
Szent Demeter napja a téli időszak kezdetét jelenti. Szent Demeter hozza a telet, Szent György, pedig a nyarat – mondja a bolgár közmondás.
A tél, a hideg és a hó védőszentje vörös lovon ül, megrázza hosszú, fehér szakállát és abból rázza ki az első havat.
A Demeter-nap a bolgár kertészek egyik legfontosabb ünnepe. Ezen a napon ünnepelték a kertekben végzett munka befejezését és a haszon szétosztását, ezért az “osztozkodás napjának” is nevezik.

December 6. – Nikulden (Miklós-nap)

rtemagicc niculden.jpg

A vizek védőszentjének ünnepe, aki az embereket védi és oltalmazza. Szent Miklós uralkodik a tengerek, a folyók, a tavak és az egész víz alatti világ – a halak és a tündérek felett. A néphit szerint Szent Miklós fehér szakállú öregember, aki segít a bajba jutott tengerészeken.

December 24-26. – Karácsony

rtemagicc koledarok.jpg

A karácsonyt a bolgárok a magyarokhoz hasonlóan december 24-25-26-án ünneplik. Az ünnep náluk is a szentestével kezdődik, amelynek neve bolgárul Badni vecser vagy Malka Koleda (kiskarácsony). Ez a nap főként az ünnepi vacsorára való felkészülés jegyében telik. A karácsony esti ünnepi asztalt földre tett szalmán terítik. Az asztal gazdagon terített, rajta 7, 9 vagy 12-féle böjti étel sorakozik – minden, ami a gazdaságban megterem. Karácsony estére hagyományosan készül főtt búza, bab, töltött káposzta és szőlőlevél, amelyek tölteléke azonban fűszerezett rizs vagy búza, esetleg szárított gyümölcsökkel keverve. Éjfélkor indulnak a karácsonyköszöntők, a koledarok.

A karácsonyköszöntők már Ignát-napkor megválasztják a vezetőjüket és csoportokba szerveződnek. Egy-egy csoport 10-15 fiatal legényből, vőlegényből és nemrég házasodott férfiból áll.
A koledarok ünnepi népviseletben járják a házakat, kucsmájukon speciális díszítés látható. Éjféltől reggelig járják a házakat, útközben, a házak előtt és bent karácsonyi köszöntő énekeket énekelnek, amelyekkel főképp családi boldogságot és a gazdaságban termékeny évet kívánnak. A háziak az erre az alkalomra sütött cipóval, pénzzel, hússal, szalonnával, babbal, liszttel, borral stb. ajándékozzák meg őket.

Forrás: http://www.bolgarok.hu